FAO: A valódi érték belül lakozik – történet az élelmiszerpazarlásról

Szerző: Trademagazin Dátum: 2018. 08. 02. 19:31

Avagy miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk? Együtt az éhezésmentes világért #ZeroHunger

Gyakran hallani, hogy a szépség relatív, függ a szemlélő megítélésétől. A zöldségek és gyümölcsök harmada azonban sosem kerül a vásárló szeme elé, mert nem jutnak el a termelőtől a boltokba. Ebben szerepük van a szupermarketeknek, de vizsgáljuk meg saját lelkiismeretünket is! Hazavinnénk vajon egy lapos és fénytelen almát, mikor mellette ott sorakoznak a szép és fényes gyümölcsök is? Talán utóbbi jobban mutat egy Instagram fotón, de az ízük nem különbözik és az éhséget is ugyanúgy csillapítják.

A világon 815 millióan éheznek, miközben a megtermelt élelmiszer harmadát kidobjuk. A zöldségek és gyümölcsök esetében még nagyobb a pazarlás (45 %). Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás és az éghajlatváltozás fényében egy szabálytalan gyümölcs megmentése nem csupán etikai kérdés, de az erőforrásainkkal való kímélő bánásmód is egyben. Értékes természeti erőforrásokat mozgatunk meg annak termeléshez, ami a szemétben végzi. Egy paradicsom termesztéséhez 13 liter, míg egy narancséhoz 50 liter vizet használunk. Emellett szükség van még vetőmagra, termőtalajra, munkára és üzemanyagra is. Mindez kárba vész, ha a munkánk gyümölcsét (szó szerint értve) veszni hagyjuk.

A veszteség sokféleképp történhet, az élelmiszer-előállítási lánc bármely pontján. Nézzük ezt meg a répa, banán és a burgonya esetében!

A répa-sztori

A répa útja a szupermarketekig gyakran igen viszontagságos. Meg kell felelnie az áruházak által támasztott magas követelményeknek. Néha még fotómechanikai vizsgálatnak is alávetik őket, hogy így szűrjék ki a szépséghibás példányokat. Ami egy kicsit görbe, nem elég intenzív a színe, sérülte vagy törött, egy másik kupacba kerül és állati takarmány lesz belőle, pedig emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas. Ilyen indokkal a répák 25-30 %-át válogatják ki.

A piacon vagy termelőktől vásárolt zöldségeknek nem kell ezen szigorú esztétikai elvárásoknak megfelelniük, de akkor is, te vásárolnál egy szokatlan külsejű répát?

http://www.fao.org/fileadmin/templates/medium/images/cover/medium_1_cbb590db79ade425233757dca0b6f88d.jpghttp://www.fao.org/fileadmin/templates/medium/images/cover/medium_a8ba4254ec72ec7566a2b4d58a2fb30b.jpg

Bal: Te melyiket választanád? Azzal, hogy mi vásárlók, a szabálytalan vagy érettebb gyümölcs vagy zöldség mellett tesszük le a voksunkat, a belefektetett energia nem vész kárba. ©saiko3p/shutterstock.com
Jobb: Ha megtanuljuk szeretni a nem tökéletes zöldséget és gyümölcsöt, kevesebb élelmiszer landol a szemétben a külseje miatt. ©Ekaterina Matronitckaia/shutterstock.com

A banán-mese

A banán egy különösen sérülékeny gyümölcs. Még mielőtt a boltba érne, érzékeny héján nyomot hagyhat a rakodás és a csomagolás is. Meglátszik rajta, ha durván bánnak vele, ami még a fogyaszthatóságát is negatívan befolyásolja. A vásárlók többsége nem a puha, túlérett, elszíneződött vagy sérült terméket keresi. Íme hát a mi tanácsunk: ha még aznap elfogyasztanád, válaszd az érett gyümölcsöt. Mert ha senkinek sem kellenek, végül a szemétben végzik, nem pedig valaki pocakjában.

„Mindenben van szépség, csak nem mindenki látja meg.“ Konfuciusz

Történet a krumpliról

Bizonyos élelmiszer-alapanyagoknál a veszteség a feldolgozás során keletkezik – a krumpli is ezek közé tartozik. Ez történhet a hasábburgonya nagyüzemi előállításánál a darabolás fázisában; a feldolgozás és csomagolás során ugyanis könnyen törnek a hasábok. A sérült darabokat pedig egyszerűbb és olcsóbb kidobni, mint újrafelhasználni. De még mielőtt elérne az üzembe, maga a burgonya károsodhat a rakodáskor és a szállításkor is.

Megoldást jelentene, ha kereskedelmi forgalomba kerülnének a „sérült” termékek, mint a törött hasábburgonya, melyek biztonságosan fogyaszthatók, ízletesek és táplálók, amivel csökkenne a feldolgozás, csomagolás és szállítás közben keletkezett élelmiszerpazarlás.

http://www.fao.org/fileadmin/templates/medium/images/cover/medium_ad713e03e6e3e1129a0178560d092b50.jpg

Gondoltad volna? Egy narancs termesztéséhez 50 liter vízre van szükség. 815 millió ember éhesen fekszik le minden nap, miközben az éghajlatváltozás egyre nehezebbé teszi a mezőgazdasági termelést. Ennek fényében egy szabálytalan gyümölcs megmentése nem csupán etikai kérdés, de az erőforrásainkkal való kímélő bánásmód is egyben. ©Jiang Hongyan/shutterstock.com

A veszteség nagy része elkerülhető lenne. Ha nem ódzkodnánk a szabálytalan zöldségtől és gyümölcstől, odafigyelnénk a tárolásra, abból főznénk, ami otthon van, vagyis néhány ilyen mindennapi dologgal hozzájárulhatunk az éhezésmentes (#ZeroHunger) világhoz és a klímaváltozás elleni harchoz. Csinálj helyet a szívedben a csúnyácska gyümölcsöknek, hogy minket lakassanak jól, ne a szemeteskukát.

Kapcsolódó cikkeink