FAO: a haltenyésztés már elérte a csúcsát

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 03. 09. 12:49

Az ipari rendszerű haltenyésztés évente 6,6 százalékkal nőtt az elmúlt 30 évben. Az egy főre jutó 0,7 kilogrammos évi halfogyasztás ezért mára 7,8 kilóra emelkedett. De az erőforrások végesek, a bővülésnek is megvannak a határai.

A fokozódó piaci kereslet a fejlődő országokban vagyonosabbá váló és létszámban is növekedő középosztálynak köszönhető, mely rákapott a kulináris élvezetekre és olyan ételeket engedhet meg magának, melyek korábban meghaladták pénztárcája hatóköré.

Kínában tengeri fajok tenyésztésével igyekeznek kielégíteni az igényeket: ez már most 62 százalékát fedi le a halfarmok globális outputjának.

Az úgynevezett akvakultúrás termelés (aquaculture), vagyis a gépesített haltenyésztés készségesen kiszolgálta a fokozódó keresletet: az iparosított módszerek révén 1970 és 2008 között produkált évi 6,6 százalékos növekedés azonban nem fenntartható, állítja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentése.

Már mutatkoznak jelei az erőforrások – elsősorban az édesvíz és a haleledel – kimerülésnek: az utóbbi években egyre kisebb mértékben bővül a szektor. Vagyis a növekedés lassul, figyelmeztet a FAO. Az ipari szisztémájú haltenyésztés ökológiai lábnyoma (energiahasználata, károsanyag kibocsátása) sem elhanyagolható tényező.

A FAO szerint a haltenyésztés elérte a csúcsot, ami 90 millió tonnányi éves halhús-mennyiséget jelent. A halipart sok kritika érte azért, hogy egy kiló halhús előállítására súlyban több eledelhal jut. A világ halállományának 32 százalékát “túlhalászták”, vagyis egyes populációkat fajpusztulás és kihalás fenyeget. A kereslet azonban nem lanyhul, mert a gasztronómiai szaksajtó olcsó fehérjeforrásként javasolja a halban gazdag étrendet. (A halászhajókkal befogott halmennyiség 80 százaléka kerül kereskedelmi forgalomba és emberi fogyasztásra, a maradék haleledelként végzi az iparágon belül.)

Az International Herald Tribune cikke azt állítja, a halipar szándéka az volt, hogy évi 7 százalékos bővülést produkáljon az akvakultúrás termelés (haltenyésztés mesterséges körülmények között), ez azonban alighanem lehetetlen. Szakértők azonban bizakodnak abban, hogy a szója-eledelek fejlesztése és más állati melléktermékek haleledelként való használata megoldja majd a problémát.

A kormányok világszerte 27 milliárd dollárt fordítanak a halászat dotálására. E szubvenciók azonban gyakran ökológiailag káros, fenntarthatatlan halászati metódusok fennmaradásához járulnak hozzá.
A
Pénzforgalom tekintetében azonban az akvakultúra leelőzte a szabad vízi halászat anyagi volumenét: az akvakultúrás halakért 98,4 milliárd dollárt fizettek 2008-ban, a szabadon élő és behalászott példányok viszont csak 93,9 milliárd dollárt mozgattak meg a piacokon. A halakat mesterséges körülmények között, medencékben, vagy tavakban, illetve hálók segítségével tavak és folyók elkerített részeiben is tenyésztik – írja a piacesprofit.hu.

Kapcsolódó cikkeink