Ezért szenvedünk a home office-ban
Magyarországon a munkavállalóknak mindössze 1,2 százaléka dolgozott a múlt évben rendszeresen otthonról, és akik csak ritkán, azoknak az aránya is pusztán 3,4 százalék – derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Erre a helyzetre sem a cégek, sem a dolgozók nem voltak felkészülve. Egy friss felmérésből az derült ki, hogy jelenleg az otthonról dolgozók több mint fele tudja ellátni a munkáját home officeból ugyanúgy, mint az irodából. Ez arra enged következtetni, hogy már korábban is meg lett volna rá a lehetőség, hogy a cégek megteremtsék a távmunka feltételeit, nagyon kevesen éltek a lehetőséggel. Ennek főként a munkavállalóik iránti bizalmatlanság lehetett az oka, azonban ez most visszaütött: mivel nem voltak meg rengeteg cégnél a feltételek, egyik napról a másikra kellett ezeket megteremteni. Ha pedig a dolgozók békeidőben is dolgozhattak volna otthonról, most nem jelentett volna ekkora kihívást az új munkarend.
Az Európai Unió sok országában jelentősen előrébb tartottak ebben, mint Magyarország. Az Eurostat adatai szerint Hollandiában ás Finnországban például a dolgozók 14,1 százaléka rendszeresen dolgozott home officeból, a hollandoknak ráadásul 23 százaléka időnként végzett otthoni távmunkát, ez összesen több, mint a dolgozók egyharmada. Ennyi munkavállalónak már nem volt új a helyzet. Az uniós átlag rendszeres otthoni munkavégzésben 5,4 százalék, időnként pedig 9 százalék tehette meg, hogy otthonról dolgozik.
Magyarországon ehhez képest siralmas az arány: a munkavállalóknak mindössze 1,2 százaléka dolgozott a múlt évben rendszeresen otthonról, és akik csak ritkán, azoknak az aránya is pusztán 3,4 százalék, tehát összesen a dolgozók 4,6 százalékának volt tapasztalata ebben. Ennél rosszabbul csak hat ország áll rosszabbul összességében nálunk, a legeslegrosszabbul is a románok (1,4%) és a bolgárok (1,1%) állnak az összesítésben.
Kapcsolódó cikkeink
Januárban tíz hónapja a legnagyobb mértékben csökkent az euróövezet ipari termelése
A vártnál jobban, tíz hónapja a legnagyobb mértékben csökkent januárban…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változtak az árak?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >Eurostat: az EU-ban 513 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2022-ben
Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >