Több adat is napvilágot látott az elmúlt időszakban a webáruházi értékesítőhelyek számáról, de ezek jobbára becslések, levezetett adatok voltak. Az MNB ugyanakkor nyilvántartja a fizetési mód alapján az internetes kártyaelfogadó helyeket. Ez az adat fedheti le a legpontosabban az internetes áruházakat, szolgáltató helyeket.

A webáruházakban zömében valamilyen bankkártyát is igénylő utalással fizetünk. A készpénzes fizetést a járvány kipakolta, de olyan sok készpénzfizetéses alkalom különben sem lehetett (amikor átvételkor lehet fizetni a kiszállítás végén).

A webáruházi statisztikákban ugyanakkor némi keveredésre ad okot az olyan átvevőpontos értékesítés, amikor a netes rendelés során a vásárló a webáruház saját hagyományos boltjában kéri az áruátvételt. Ilyenkor a kedves vásárló fizethet a hagyományos boltban is a pénztárnál, így ez összességében egy kevert megoldás.

Az persze egy jó kérdés, hogy ez mennyiben számítson hagyományosként értékelhető webáruházi vásárlásnak, a statisztikák ezt az ágat nem is tudják tisztába tenni. A boltosnak ez persze jó, hiszen csak azt kell a drága üzemanyaggal kifurikáznia az áruházba a logisztikai központjából, amit onnan a vásárló el is visz. (A kereskedelmi jog szerint egyébként az úgynevezett csomagküldő kereskedelem magában foglalja a megrendelt áru kiszállítását is egy megadott címre, de a jogalkotó sok-sok évvel ezelőtt nyilván nem a bolti átvétellel számolt). De hát kényelmi kérdésekben a vásárló dönt, a statisztikus pedig izzadjon.

Végül is a bankos statisztika szerint is egyértelmű a webáuházak térhódítása, hiszen a vásárlások száma megkétszereződött három esztendő alatt:

Vannak ugyanakkor olyan webáruházak is, ahol az üzemeltető külföldi székhelyű, magyar nyelvű a honlapja, de egy határon túli bank számlájára fizetünk (ez az általános szerződési feltételekből derül ki, ha valakit érdekel még utalás előtt a dolog). Ezek nincsenek benne az MNB előbbi kimutatásában.

Úgy egyébként a hagyományos boltok száma 115 ezer körül mozog, így minden tizedik boltra jut egy webáruház (ugyebár a hagyományos boltos statisztikában a webáruházak száma nincs benne, de ettől függetlenül egy boltos webáruháznak lehet boltja is és webáruháza is).

Közel 70%-a a webes vásárlásoknak a hagyományos boltos körhöz (élelmiszerek, iparcikkek vásárlásához) kötődik, a többi különféle szolgáltatás, például pizzarendelés, mozijegy vásárlás, vagy éppen szálláshely foglalása, az MNB és a KSH statisztikáit összefuttatva (a módszertanok teljesen mások, de a nagyságrendek nyilván pontosak):

A hazai webáruházaknál is nyilván lehet fizetni külföldi kibocsájtású kártyával, de ennek súlya csekély.

Bevásárlóturizmus a weben az otthoni fotelból: nem lankadt a járvány alatt sem

És természetesen a magyar vásárló vásárol külföldi webáruházból is, nem is keveset. A hagyományos bevásárlóturizmusban is csipkedte magát, amikor felkerekedett és határon túli boltokban turkált (elköltve vagy 150 milliárd forintot a járvány előtt például 2019-ben), de a webes portékavadászat annál azért fajsúlyosabb műfaj. Megközelíti az ezer milliárd forintot:

A hazai és a külföldi webvásárlások együttes értéke megközelítette a 2.500 milliárd forintot.

(blokkk.com)