Ez lehet az oka a vörösbor-fogyasztás drámai visszaesésének

Nem elég „könnyed” – vagy épp túl az

A piac egy ideje a könnyedebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borokat preferálja – legalábbis a kommunikáció szintjén. Ez a trend a fehérborok és a rozék esetében látványosan érvényesül, azonban a vörösborokra nem ültethető át ilyen egyszerűen. A „primőr” vörösborok – vagyis a gyorsan, friss fogyasztásra készülő tételek – nem tudják hozni azt az élményt, amit egy fogyasztó egy minőségi italban keres. Az ilyen borok általában túl korán szüretelt alapanyagból készülnek, gyakran híg, felvizezett mustból, különösen az EU-n kívüli újvilági borvidékeken. A végeredmény: lapos, karaktertelen, élménytelen italok, amelyek iránt egyre csökken az érdeklődés.

A szőlő drágább, az időjárás kiszámíthatatlan

A szőlőtermesztés költségei az utóbbi tíz évben drasztikusan megemelkedtek, főként a képzett kézi munkaerő hiánya és az energiaárak miatt. A kékszőlő ráadásul különösen érzékeny: megfelelő minőséghez idő kell, és a szüret előtti egyetlen nagyobb eső akár az egész évi termést tönkreteheti. A mennyiségi szemlélet, vagyis a hektáronként túl nagy hozam szintén rontja az alapanyag minőségét, így egyre nehezebb „olcsón jót” előállítani.

A klímaváltozás a vörösborok arcát is átrajzolja

A klímaváltozás hatásai már nemcsak érzékelhetők, de mérhetők is a borászatban. A szőlő gyorsabban cukrosodik, így a borok alkoholtartalma jelentősen megemelkedett – már vége a 12,5–13 százalékos „klasszikus” vörösborok korszakának. A kényszerérettség – amikor a szőlő töppedni kezd, mielőtt elérné ideális érési állapotát – szintén akadálya a magas minőségnek. Az éretlen tanninok, zöldfű ízek, túlzott savtartalom rontják az élményt, és a borásznak egyre nehezebb dolga van, ha egyensúlyos, jól iható vörösbort akar készíteni.

A tömegpiac hanyatlása: búcsú az „olcsó és jó” illúziójától

A tömegtermelésre épülő vörösbor-szegmens egyszerűen elveszítette piaci relevanciáját: sem árban, sem élményben nem tud versenyezni a könnyen élvezhető fehér- vagy rozéborokkal. Ezzel párhuzamosan egyre több termelő és fogyasztó fordul a kisebb mennyiségben, de magasabb minőségben készített vörösborok felé – ahol a hangsúly az egyensúly, a terroir-hatás és az összetettség.

Mi lehet a vörösbor jövője?

A jó vörösborhoz optimálisan érett kékszőlő, alacsony hozam és precíz házasítás szükséges. Az egyik legfontosabb borászati trend éppen ez: a különböző termőterületekről származó fajtaborok gondos összeállítása, amely egyensúlyt teremt a struktúra, a gyümölcsösség és az alkohol között. Előtérbe kerülnek a szokatlan fajtapárosítások (mint a merlot/kékfrankos), valamint azok a fajták, amelyek jól alkalmazkodnak a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

A vörösbor jövője nem a mennyiségben, hanem a minőségben rejlik: olyan borokban, amelyek nem mindenkihez szólnak, de akikhez igen, azokhoz igazán. A paradoxon: ezek a koncentrált, élményalapú tételek – bár magasabb alkoholtartalmúak – éppen a kulturált, mértékletes, tudatos borfogyasztás zászlóvivői lehetnek.