Ez állhat a durva élelmiszer-áremelkedés mögött, és ezt hozza 2023
Novemberben az infláció éves összehasonlításban 22,5 százalék volt, ami az EU-ban a legmagasabb. Ez több, mint meglepetés infláció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2022 elején az elemzők 5-6 százalékos inflációra számítottak. Igaz, az még az Ukrajna elleni orosz invázió előtt volt, de már akkor is előre vetítették, hogy hosszabb távon velünk maradhat a 2021. decemberi 7,4 százalékos infláció.
Míg korábban kétharmad-egyharmad arányban magyarázták a drágulást külső és belső okok, addig egy évvel ezelőtti véleményük szerint 2022-ben annyival erősebbek lehetnek a belföldi hatások, hogy az arányt 50-50 százalék körülire becsülték 2022 végéig. Ennek egyik fő okaként azt jelölték meg, hogy a (választási) év első felében elkölteni tervezett nagyjából 3000 milliárd forintnyi költségvetési kiadás inflációs hatása pont akkor jelenhet meg a második félévben, amikorra a nemzetközi hatások már kezdenének visszaszorulni – írja a G7 friss cikkében.
Surányi György szerint már 2021 végén kétharmad arányban belföldi okai voltak a megugró inflációnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük. Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni.
A háború és egyéb világgazdasági okok miatt a rekord méretű áremelkedés jelentős része a globális hatásokból – energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése – származik, de Surányi szerint a 20 százalékos infláció felével el kellene számolnia a kormánynak. Tölgyessy Péter ezt a különbséget csak orbáni inflációnak nevezi. Az árstabilitás jövőbeli elérését illetően pedig az elemzők nem optimisták.
Az EU-rekorder inflációnkat a kormány szokásos kommunikációs keretezésével szankciós inflációnak nevezi, és Gulyás Gergely nyilatkozata szerint „a kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen.” A jegybank a kamatok segítségével teljes erővel harcol az infláció ellen, a kormány pedig az árstopokkal teszi ezt – mutatott rá Nagy Márton.
A miniszterelnök év végi sajtóértekezletén arra a kérdésre, hogy miért dupla olyan magas a magyar infláció, mint az uniós, Orbán Viktor kifejtette: a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, amelyeket a kormány fogad el.
Kapcsolódó cikkeink
Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?
Akár még a 2021-es rekordévet is túlszárnyalhatja idén a lakossági…
Tovább olvasom >3,7%-kal emelkedtek az árak novemberben
Az októberi 3,2%-os év/év alapú áremelkedést követően novemberben 3,7%-kal nőttek átlagosan…
Tovább olvasom >KSH: novemberben a fogyasztói árak 3,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos havi értékeket
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az…
Tovább olvasom >További cikkeink
Visszafogott év után erős az ünnepi szezon
Az online vásárlók 74%-a, mintegy 3,1 millió fő készül az…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >Régiók harca: ezek a legnépszerűbb ételek a magyarok szerint
Mexikói ételekből az országos átlag ötszöröse fogy Debrecenben, míg Szeged…
Tovább olvasom >