Ez állhat a durva élelmiszer-áremelkedés mögött, és ezt hozza 2023
Novemberben az infláció éves összehasonlításban 22,5 százalék volt, ami az EU-ban a legmagasabb. Ez több, mint meglepetés infláció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2022 elején az elemzők 5-6 százalékos inflációra számítottak. Igaz, az még az Ukrajna elleni orosz invázió előtt volt, de már akkor is előre vetítették, hogy hosszabb távon velünk maradhat a 2021. decemberi 7,4 százalékos infláció.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2023/01/pexels-gustavo-fring-3985062-1024x682.jpg)
Az év eleji pénzosztás se tett jót az inflációnak
Míg korábban kétharmad-egyharmad arányban magyarázták a drágulást külső és belső okok, addig egy évvel ezelőtti véleményük szerint 2022-ben annyival erősebbek lehetnek a belföldi hatások, hogy az arányt 50-50 százalék körülire becsülték 2022 végéig. Ennek egyik fő okaként azt jelölték meg, hogy a (választási) év első felében elkölteni tervezett nagyjából 3000 milliárd forintnyi költségvetési kiadás inflációs hatása pont akkor jelenhet meg a második félévben, amikorra a nemzetközi hatások már kezdenének visszaszorulni – írja a G7 friss cikkében.
Surányi György szerint már 2021 végén kétharmad arányban belföldi okai voltak a megugró inflációnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük. Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni.
A háború és egyéb világgazdasági okok miatt a rekord méretű áremelkedés jelentős része a globális hatásokból – energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése – származik, de Surányi szerint a 20 százalékos infláció felével el kellene számolnia a kormánynak. Tölgyessy Péter ezt a különbséget csak orbáni inflációnak nevezi. Az árstabilitás jövőbeli elérését illetően pedig az elemzők nem optimisták.
Az EU-rekorder inflációnkat a kormány szokásos kommunikációs keretezésével szankciós inflációnak nevezi, és Gulyás Gergely nyilatkozata szerint „a kormány a jegybankkal összehangoltan fel kíván lépni a szankciós infláció ellen.” A jegybank a kamatok segítségével teljes erővel harcol az infláció ellen, a kormány pedig az árstopokkal teszi ezt – mutatott rá Nagy Márton.
A miniszterelnök év végi sajtóértekezletén arra a kérdésre, hogy miért dupla olyan magas a magyar infláció, mint az uniós, Orbán Viktor kifejtette: a jegybank felel az árstabilitásért, ők készítik az elemzéseket, amelyeket a kormány fogad el.
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >További cikkeink
Újra napirenden az árstop: Mit jelenthet ez a vásárlóknak és a boltoknak?
A nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton hétfői bejelentése komoly visszhangot váltott…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,3 százalékkal mérséklődött 2024 decemberében
Az ipari termelés volumene 2024 decemberében 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4…
Tovább olvasom >Gondok vannak a Mere háza táján
A kiskereskedelmi láncokat felügyelő orosz hatóság, a Roszkomnadzor átfogó vizsgálatot…
Tovább olvasom >