Extrém korai szőlőszüret várható idén
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, Varga Máté a legutóbbi InfoRádióban tett nyilatkozata alapján idén már július végén elkezdődhet a szőlőszüret Magyarországon. Ez különösen a korai érésű csabagyöngye és Irsai Olivér fajtákra vonatkozik, amelyeket általában csak augusztus közepén szoktak betakarítani. Az extrém hőhullámok előrébb hozták a szüret kezdetét, ami jelentős kihívások elé állítja a hazai borászokat.

2-3 héttel korábban indul a szüret
Varga Máté elmondta, hogy a tavaszi fagyok és a nyári jégkárok jelentős mértékben érintették a borvidékeket, több száz hektár szőlőterületet érintve. Ennek ellenére a szakember szerint az idei termés összességében jobb lesz, mint a tavalyi, bár hangsúlyozta, hogy nem minden régióban várható magas terméshozam. A tartós hőhullámok különösen megviselik a fiatalabb ültetvényeket, ahol a növények nem képesek elegendő vizet felvenni, ami az alsó levelek sárgulásában és a bogyónövekedés csökkenésében mutatkozik meg.
Az alelnök kiemelte, hogy a később érő szőlőfajták, mint a rajnai rizling vagy a cabernet sauvignon, továbbra is ősszel kerülnek betakarításra. Ezek a fajták szeptember végén vagy október elején érik el az optimális érettségi állapotot, ami lehetővé teszi a kevésbé alkoholos, gyümölcsösebb vörösborok előállítását, amelyek jól illeszkednek a piaci trendekhez és a fogyasztói szokásokhoz.
A korai szüreti időszak új logisztikai és munkaerő-gazdálkodási kérdéseket vet fel a borászatok számára. A szokásosnál korábban kezdődő szüret miatt a pincészeteknek előbb kell felkészülniük a szüreti szezonra, ami többletköltségeket és szervezési nehézségeket jelenthet. Ugyanakkor a korai szüret lehetőséget is teremt a borászok számára, hogy gyorsabban reagáljanak a piaci igényekre, és friss, új évjáratú borokkal rukkoljanak elő.
Összességében Varga Máté szerint a 2024-es év két-három héttel korábban kezdődő szüreti időszaka kihívásokat és lehetőségeket is rejt a magyar borászok számára. A globális éghajlati változások és a helyi időjárási viszonyok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a mezőgazdasági termelésre, így a borászatoknak is alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, hogy fenntarthassák termelésüket és piaci pozícióikat.
Kapcsolódó cikkeink
A borász szerint nem elég jó bort készíteni – élményt is kell adni
A borász szakma sokáig a szenvedélyről, a hagyományról és a…
Tovább olvasom >A balatoni borok összekötik a múltat és a jelent, a termelőt és a fogyasztót
A bor nemcsak nemzetgazdasági tényező, hanem kultúra, történelem, az emberi…
Tovább olvasom >A balatoni borok összekötik a múltat és a jelent, a termelőt és a fogyasztót
A bor nemcsak nemzetgazdasági tényező, hanem kultúra, történelem, az emberi…
Tovább olvasom >További cikkeink
A lakosság harmada keresi még, hogyan tudna egészségesebben étkezni, és csak minden negyedik magyar táplálkozik tudatosan
Az étkezés nemcsak testünk megfelelő működésének alapja, hanem kritikus szerepe…
Tovább olvasom >Lezajlott az első Fenntartható Csomagolás Fórum
2025. június 4-én a Pasaréti Közösségi Házban került megrendezésre az…
Tovább olvasom >III. Employer Branding Konferencia: A jövő már jelen?
2025. június 3-án a Pasaréti Közösségi Ház adott otthont a…
Tovább olvasom >