Évtizedek óta csökken a szőlő termőterülete Magyarországon
Az elmúlt harminc évben brutálisan lecsökkent a szőlő termőterülete Magyarországon – írja az agrarszektor.hu. Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt hazánkban, ez 2020-ra több mint felével csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a magyarországi szőlőültetvények közel 27 százaléka szűnt meg három év leforgása alatt.

Egyre kisebb területen termesztenek szőlőt
Alig harminc év alatt több mint 54%-kal csökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Ahogy az a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI megrázó grafikonján is látható, amíg 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt a magyarok, addig 2020-ra a gyümölcs termőterülete 63,3 ezer hektárra csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a szőlőültetvények 127 ezer hektárról 92,8 ezer hektárra csökkentek, vagyis a termőerület közel 27%-a szűnt meg két év leforgása alatt.
Érezhető növekedés csak ezt követően, 2002 és 2004 között volt utoljára a szőlőművelés alá vont területek méretében, amikor 92,8 ezer hektárról 94,5 ezer hektárra nőtt a gyümölcs termőterülete. Ezen kívül utoljára 2013-2015 között volt mérhető egy minimális termőterület-növekedés, 80,2 ezer hektárról 80,8 ezer hektárra. Összességében azonban kijelenthető, hogy 1990 óta gyakorlatilag folyamatos visszaesés figyelhető meg a gyümölcs termőterületében.
A szőlőművelés alá vont területek ilyen mértékű csökkenése mögött számos ok húzódhat meg, melyek közül mostanra a klímaváltozás vált az egyik legkomolyabbá. Már most egyre magasabbra kell ültetni a szőlőtőkéket, 2050-re pedig 73%-kal csökkenhet a szőlőtermesztésre alkalmas területek nagysága. A magyar borászok szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást minél hamarabb el kell kezdeni. A szakemberek nemrég egy konferencián meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép-, vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt. (agrarszerktor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
A szőlőt sem kíméli a klímaváltozás, a hatásait azonban mérsékelni lehet a Syngenta szerint
A mintegy 58 ezer hektáron zajló szőlőtermesztés a termőterület csökkenése…
Tovább olvasom >Nagy István: jó minőségű dinnyével indul a magyar dinnyeszezon
A tavalyihoz képest a dinnyeimport mennyisége 51 százalékkal csökkent, ami…
Tovább olvasom >Agrárminisztérium: közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat
A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A szőlőt sem kíméli a klímaváltozás, a hatásait azonban mérsékelni lehet a Syngenta szerint
A mintegy 58 ezer hektáron zajló szőlőtermesztés a termőterület csökkenése…
Tovább olvasom >