Évtizedek óta csökken a szőlő termőterülete Magyarországon
Az elmúlt harminc évben brutálisan lecsökkent a szőlő termőterülete Magyarországon – írja az agrarszektor.hu. Amíg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI friss adatközlése szerint 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt hazánkban, ez 2020-ra több mint felével csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a magyarországi szőlőültetvények közel 27 százaléka szűnt meg három év leforgása alatt.

Egyre kisebb területen termesztenek szőlőt
Alig harminc év alatt több mint 54%-kal csökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Ahogy az a KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI megrázó grafikonján is látható, amíg 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt a magyarok, addig 2020-ra a gyümölcs termőterülete 63,3 ezer hektárra csökkent. A legnagyobb visszaesés 1999 és 2002 között következett be, amikor a szőlőültetvények 127 ezer hektárról 92,8 ezer hektárra csökkentek, vagyis a termőerület közel 27%-a szűnt meg két év leforgása alatt.
Érezhető növekedés csak ezt követően, 2002 és 2004 között volt utoljára a szőlőművelés alá vont területek méretében, amikor 92,8 ezer hektárról 94,5 ezer hektárra nőtt a gyümölcs termőterülete. Ezen kívül utoljára 2013-2015 között volt mérhető egy minimális termőterület-növekedés, 80,2 ezer hektárról 80,8 ezer hektárra. Összességében azonban kijelenthető, hogy 1990 óta gyakorlatilag folyamatos visszaesés figyelhető meg a gyümölcs termőterületében.
A szőlőművelés alá vont területek ilyen mértékű csökkenése mögött számos ok húzódhat meg, melyek közül mostanra a klímaváltozás vált az egyik legkomolyabbá. Már most egyre magasabbra kell ültetni a szőlőtőkéket, 2050-re pedig 73%-kal csökkenhet a szőlőtermesztésre alkalmas területek nagysága. A magyar borászok szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást minél hamarabb el kell kezdeni. A szakemberek nemrég egy konferencián meghatározták, hogy milyen fajták borszelekcióját, nemesítését és adaptációját kellene a jövőben elvégezni és ezáltal közép-, vagy hosszú távon a fajtahasználatot alakítani, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt. (agrarszerktor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban
Technológiai modernizáció zajlik a magyar mezőgazdaságban, ezt bizonyítja, hogy évek…
Tovább olvasom >A magyar szakértelem nagyban segítheti a nyugat-balkáni agrárium fejlődését
Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán fejlődése mellett, amelynek kiemelt eleme az…
Tovább olvasom >Tíz helyszínen zajlott az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet
Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Intrum: A mély válságot elkerüljük, de elhúzódó recesszió és hitelválság jöhet
Várhatóan 2023-ban sem javul jelentősen a magyar háztartások pénzügyi helyzete…
Tovább olvasom >Magyar Bankholding: Idén megindulhat a gazdasági teljesítmény növekedése
2023 végére egy számjegyű lehet az infláció, az éves átlag…
Tovább olvasom >A sonka külön termékcsoportot alkot a Magyar Élelmiszerkönyvben – ezt kell tudni róla
A sonka hosszú évszázadok óta rendkívüli népszerűségnek örvend. Világviszonylatban ugyan…
Tovább olvasom >