Évről évre fegyelmezettebbek az élelmiszerlánc tagjai

Magyarországon az élelmiszerek biztonságos fogyaszthatóságában tulajdonképpen sosem ingott meg a bizalom. Még a hat évvel ezelőtti paprikabotrány és az évekig húzódó mézügy sem rengette meg a vásárló hitét, a madárinfluenzát viszont már megérezték a hazai baromfitartók is. Az azonban bizonyos, hogy az uniós csatlakozásunk, immár a teljesen liberalizált külkereskedelem óta több kisebb jelentőségű, főleg külföldi árucikkeket érintő élelmiszer-biztonsági ügyre derült fény. Egyelőre nem tudni, csak sejteni, mikor veszett el a teljes bizalom. A kilencvenes éve óta megduplázódott az élelmiszer-kínálat, és erre az uniós csatlakozás még rátett néhány ezer újabb terméket.Visszaállítjuk azt a rendet, hogy a boltokban, piacokon a bizalmi termékekhez illő biztonsággal lehet majd nyúlni az élelmiszerekért – jelentették ki két évvel a csatlakozás után az élelmiszer-biztonságért felelős hazai szakemberek.
Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem számított vívmánynak, hogy biztonsággal lehetett a piacokon és az épített kereskedelemben is vásárolni. Igaz, a mostaninál jóval kevesebb élelmiszer közül lehetett választani.

Nem biztos, hogy sokan visszasírnák azt az időt, amikor csak féltucatnyi felvágott volt a húsos pultban, és kétféle tej a hűtőben. Most viszont már megszokott, hogy nem telik el úgy nagyobb lakomával járó ünnep, hogy a hatóság ne kiemelt ellenőrzéssel próbálná a csalóktól, hamisítóktól megmenteni a magyar fogyasztót.

A magyar hatóság is rájött arra, hogy a legjobb szövetséges a nyilvánosság. Ezért a legnagyobb nyíltsággal beszélnek azokról a krimikbe illő akciókról, amikor az állatorvosok képzett őrző-védő kutyákkal, gazdáikkal szállnak harcba, hogy egy-egy titkos átcímkézőbe bejussanak, vagy egy trükköző hentest, falusi kolbászgyárat leleplezzenek.

A kiskereskedelmi ellenőrzési menetrend összeállításakor például figyelembe vették annak a matematikai modellnek az ajánlását, amellyel megbecsülhető, melyik kereskedelmi szervezetnél valószínűsíthető leginkább a fegyelmezetlenség, illetve az, hogy vétenek az élelmiszer-biztonsági szabályok ellen.

A vásárló biztos örül annak, hogy helyette is figyelnek. És nemcsak a vásárlók, de a tisztességes kereskedők és bizonyára a gyártók is elvárnák, hogy, mint a normális piacmenet része, ne kerülhessen átcímkézett, romlott, hamisított élelmiszer a boltokba. Önmagában az ellenőrzés kevés, mert szükség van a fogyasztó támogatására is. Ennek része lehet a vásárló nevelése. Ha úgy vesszük, tanít az a jó kereskedő is, aki ételhez, receptelképzeléshez árut ajánl, de tanít a csomagolás címkéjének szövegét megfogalmazó, és az is, aki – jobb híján – egy élelmiszer-biztonsági rádióműsorban elhangzott, sokszorosított főhivatalnoki szöveget helyez a húsos pultra.

Biztonságosak a magyar élelmiszerek

Az élelmiszer-gazdaság operatív irányítását és az élelmiszer-előállítással, mezőgazdasággal összefüggő ellenőrzéseket végző Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) tavalyi munkájáról Lukács László elnök elmondta, hogy 79, az élelmiszer-biztonság szempontjából gyanús eseményt észleltek, amelyek 1124 megbetegedést okoztak. A vizsgálatok nyomán kiderült, hogy 53 esetért volt „felelős” az élelmiszer, ami miatt 1035-en betegedtek meg, közülük 75-en kerültek kórházba. A legtöbb ételfertőzés, ételmérgezés volt. (2008-ban 16 esemény kapcsán 1392-en betegedtek meg és 88-an kerültek kórházba.)

Az élelmiszer-biztonság fenntartása érdekében rutineljárás keretében a hivatal munkatársai folyamatosan ellenőrzik a gyártókat és a forgalmazókat. Tavaly több mint hetvenezer alkalommal keresték fel őket. Nagy sajtónyilvánosság előtt végezték tavaly is a jelentősebb ünnepekhez és a nyári idegenforgalmi szezonhoz kötődő kiemelt ellenőrzéseket. Az összegzésből kiderült, hogy 20 133 ellenőrzés során 1956 esetben észleltek szabálytalanságot, és mintegy 180 millió forint bírságot szabtak ki.

A borászati termékek vizsgálata is a hivatal egyik igazgatóságához tartozik, tavaly összesen 14 337 italmintát vizsgáltak meg. A megvizsgált borok közül 1304 esetben éltek kifogással, ami a minták valamivel több mint 9 százalékát érintette. A szervezet mintegy 40 milliárd forintos költségvetéssel működik, amelyből 16 milliárd a támogatás. (Idén is alig telik el úgy hét, hogy az élelmiszerlánc biztonsági hatóságának szakemberei ne számolnának fel egy-egy illegális, engedély nélküli feldolgozót, vagy ne semmisítenének meg élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő hatóanyagot.)

Az EU tagországokban működő RASFF rendszeren – amelyen keresztül a Magyarországot is érintő nemzetközi élelmiszer-biztonsági eseményekről kapunk és adunk tájékoztatást – 97, hazánkat érintő bejelentés és 39 tájékoztatás érkezett, ebből pedig 54 magas élelmiszer-biztonsági kockázatot rejtő, azonnali intézkedést igénylő riasztás volt. A rendszer hatékony működését mi sem bizonyítja jobban, mint a közel száz – hazánkat is érintő – „RASFF-esemény” kezelése. A nemzetközi összefogás eredményeképpen sikerült megakadályozni, hogy az emberi egészségre nézve esetlegesen ártalmas termékek kikerülhessenek a fogyasztókhoz.

Néhány emlékezetes példa 2009-ből: az amerikai és kanadai eredetű, genetikailag módosított lenmag; a kínai tej és tejtermékek melaminszennyezettsége; ásványolajjal szennyezett étolaj; nem engedélyezett étrend-kiegészítő; Írországból importált sertésmájban dioxin; mézhamisítás; króm- és aromásamin-kioldódások konyhai eszközökből.

Az elmúlt évek ellenőrzéseinek tapasztalatait összegző dr. Süth Miklós országos főállatorvos elmondta, hogy az élelmiszer-vállalkozók a korábbi évekhez képest felkészültebbek, és komolyabban veszik a jogszabályi előírásokat, ami a fokozott hatósági jelenlétnek, a média közvetítő szerepének is köszönhető.

Megtudtuk azt is, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 4. § értelmében az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, és -szállítás minden szakaszára. Az MGSZH területi szervei, kerületi hivatalai rendszeresen ellenőrzik a létesítményekben a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartását az élelmiszerlánc teljes egészére vonatkozóan, annak minden szakaszában.

Az ellenőrzésekre előzetesen elkészített, kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv alapján került sor. A létesítmény típusának megfelelő kockázati besorolástól függően az ellenőrzések gyakorisága 1–5 év között váltakozik.
Jogszabályváltozás következtében tavaly több alkalommal módosult a kereskedelmi tevékenységek engedélyezése, ezáltal változott az MGSZH, mint élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szerepe a hatósági eljárásokban. Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása 2009. június 15-től az MGSZH engedélyéhez kötötte egyes értékesítési módok (például közterületen történő árusítás, mozgóárusítás, alkalmi árusítás) esetében az élelmiszerek forgalmazását.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 2009. október 1-jei megjelenése hatályon kívül helyezte a 133/2007. Korm. rendeletet, így az MGSZH-engedélyt is. A 210/2009. Korm. rendelet továbbá megszüntette az élelmiszer-forgalmazó egységek olyan működési engedélyezési eljárását, amelyben hatóságunk korábban szakhatóságként működött közre.

2010 újabb változásokkal járt, bár lapzártánkig még nem jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megkönnyíti a helyi élelmiszerek piacra jutási esélyeit. A szabályozásváltozást kezdeményező 53 civil szervezet közös álláspontja szerint ennek segítségével fellendülhet a vidéki gazdaság, és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Ez azonban újabb élelmiszer-biztonsági problémát vet fel.

Bizonyító laborok

Míg az Európai Unión belül az egyes tagállamokban az élelmiszer-biztonsági szabályok azonosak, addig a harmadik országokból érkező áruk esetében a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításával igazolja a hatóság, hogy az elvégzett vizsgálatok alapján az áru megfelel a követelményeknek. Az EU belső piacán a növényútlevél hivatott ennek szavatolására.

Visszatérő gondot jelent, hogy a hazai és az importált zöldség-, gyümölcsfélékben növényvédőszer-maradékot találnak. Az országban tavaly hat analitikai laboratóriumban végezték a vizsgálatokat. E laboratóriumokban látják el az ország növénytermelésével összefüggő vizsgálatokat, amelyek friss zöldség-gyümölcs esetében kiterjednek az export, import, termőhelyi és piaci hatósági vizsgálatokra; a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek vizsgálatára, a bébiétel és -ital; valamint a környezetvédelmi felszíni víz vizsgálataira.

Tavaly 2741 hatósági mintán (növényi termék-, illetve növényi alapú élelmiszerminta) végezte el a hálózat a mintavételi programot. A vizsgálat típusa szerinti megoszlásban 1715 hazai és 1026 importált friss zöldség-gyümölcs minta, valamint 119 növényi alapú feldolgozott élelmiszer, illetve 82 bébiétel, -ital vizsgálata történt meg. A hazai minták ellenőrzésénél határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom, illetve Magyarországon nem engedélyezett növényvédőszer-hatóanyagtartalom miatt a minták 0,8 százaléka esett kifogás alá.

Az 1026, az unióból és harmadik országból importált mintában nyolcat találtak hibásnak, ami ugyancsak 0,8 százalékos kifogásolást jelent. A hatóság emberei a tavalyi mérleget megvonva megállapították, hogy 2008-hoz képest a határértéket meghaladó minták száma csökkent, ugyanakkor a szermaradékot nem kifogásolt mennyiségben tartalmazó mintaszám továbbra is igen magas.

A 82 bébiétel, -ital esetében a vizsgálati eredmények a hatósági szakemberek szerint megfeleltek az elvárásoknak, mindössze két termékben volt egyáltalán kimutatható mennyiségű, nem kifogásolt szermaradék.

Bírságoló határozatok száma és kiszabott bírságok összege 2009-ben:
Takarmány-ellenőrzési bírság száma: 50
Összege: 36 830 216 Ft
Élelmiszer-ellenőrzési bírság száma: 2 175
Összege: 325 836 765 Ft
Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság száma: 1 624
Összege: 235 193 448 Ft
Összes bírság száma: 3 849