Éves szinten lassult az élelmiszerek drágulása januárban, de nem lett olcsóbb a bevásárlás
A decemberi 44,8 százalékról januárban 44 százalékra mérséklődött az élelmiszer-infláció Magyarországon éves összevetésben. A lassulás elsősorban a bázishatások eredménye – mutattak rá az MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának elemzői a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által pénteken közzétett inflációs adatokra reagálva, hozzátéve, hogy a 2023 első hónapjában mért bolti árakban látszik a szokásos év eleji, az egy évvel ezelőttinél azonban lényegesen kisebb mértékű átárazás.

Forrás: KSH, FAO alapján MKB Bank-Takarékbank-szerkesztés
2023 januárjában a megelőző hónaphoz képest mért drágulás átlagosan 0,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, 2021 decemberéről 2022 januárjára: 3 százalék helyett 2,4 százalék. Egyes élelmiszerek esetében azonban a korábbinál látványosan kisebb áremelkedést láthattunk – mutatott rá Héjja Csaba szenior elemző, ezek közé sorolva baromfi-, tej- és sütőipari termékeket, például a csirkecombot, vajat, kenyérféléket.
„Ezek a termékek havi összevetésben drágultak ugyan, de beigazolódott az a korábbi véleményünk, hogy a 2023 eleji áremelések egy részét likviditásteremtés miatt a piaci szereplők előre hozták tavaly év végére.”
Januárban éves összehasonlításban a sertéshúsok esetében mutatkozott nagyobb mértékű átárazódás, ennek az az oka a szakértő szerint, hogy 2022 elején még alacsonyan voltak az árak az általános piaci helyzet miatt, és csak később indultak emelkedésnek. A tőzsdei gabonatermékek ára csökkenésnek indult, de az időbeli átfutás miatt a bolti árakban még a 4-6 hónappal ezelőtti árszintek érhetők tetten.
„Ez azt jelenti, hogy ha tovább emelkedtek volna az árutőzsdén az árak, az jelentősen növelte volna a feldolgozók önköltségét”
– fűzte hozzá Héjja Csaba.
Az összességében alacsonyabb mértékű átárazásban közrejátszhatott a kiskereskedelmi forgalom zsugorodása is, a kereslet csökkenésének árcsökkentő hatása – tették hozzá az elemzők. Rámutattak ugyanakkor, hogy az év első hónapja rendszerint gyengébb kiskereskedelmi forgalmat hoz, gyakoriak az akciók – idén is jelentősek voltak –, a KSH azonban nem mér akciós árakat.
Az energiaárak világpiaci mérséklődésével kapcsolatban az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari elemzői arra számítanak, hogy ennek április-május környékén lesznek az élelmiszerárakban érezhető hatásai, drasztikus csökkenésre ugyanakkor nem lehet számítani.
Összegezve úgy látják, hogy az élelmiszerek drágulásának mértéke a következő hónapokban tovább enyhülhet, az árak tetőzése pedig általánosan márciusra várható.
„Jelenlegi várakozásaink szerint az élelmiszer-infláció az év végére egyszámjegyűre mérséklődhet”
– mondta Héjja Csaba.
Kapcsolódó cikkeink
A vártnál magasabb lett az április infláció
Áprilisban 4,2 százalékos volt az éves infláció, havi szinten pedig…
Tovább olvasom >Itt az újabb kormányzati árszabályozás
A kormány a magas élelmiszer-inflációra hivatkozva újabb árszabályozó intézkedést vezetett…
Tovább olvasom >Pajzs a résen
Normál, kiszámítható piaci környezetben a kereslet és kínálat kapcsolata határozza…
Tovább olvasom >További cikkeink
Marad az árréstop, az NGM elégedett
A kormány az élelmiszerek, a háztartási cikkek, a banki számladíjak…
Tovább olvasom >Halasztás jött, felkészülés maradt: így készülnek a magyar vállalatok az ESG-kötelezettségekre az Omnibus fényében
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára…
Tovább olvasom >Csendes átrendeződés a vállalkozói térképen – áprilisban tovább csökkent a társas cégek száma
2025 áprilisában tovább folytatódott a hazai vállalkozói szektor lassú átrendeződése.…
Tovább olvasom >