Évente 6000 milliárd dollár veszteséget okoznak a hekkerek – Új Future Talks Podcast Keleti Arthur kibertitok jövőkutatóval

Vajon a kiberbiztonsági szakma tényleg a titoktartásról szól? Hogyan viszonyul az átlagember a titkokhoz? A törvények és a rendelkezésre álló digitális védelmi rendszerek és a mesterséges intelligencia tényleg képes arra, hogy saját magunktól megvédjen?

Ezekről és hasonló kérdésekről beszélgetett Krizsó Szilvia a Future Talks BusinessPodcast legújabb interjújában Keleti Arthur kibertitok jövőkutatóval.

Több tízezer adat áll rendelkezésre rólunk a digitális világban

Ma már minden digitalizált, szinte semmilyen célból nem használunk papírt hordozóként. Ebből adódóan teljesen logikus az a kérdés, hogy akkor hova kerülnek a titkaink, hol képződnek, és aztán mi történik velük a digitális térben. Ez a kérdés izgatja mostanában Keleti Arthur kibertitok jövőkutatót. A digitális világunk annyira bonyolult lett, hogy tulajdonképpen az ember beemelte magát a digitális rendszerekbe, és ma már mondjuk egy adatbróker – például a Facebook – több ezer adatot, akár tízezer adatot, paramétert is tárol rólunk. Ezt a kiberbiztonsági szakmában adattestnek hívják. Ez annyira összetett lett, hogy ma már tényleg szükség van olyan programokra, amelyek megvédenek bennünket ebben a környezetben. A mesterséges intelligencia, a fejlett algoritmusok már jobban össze tudják rakni azt, hogy milyenek vagyunk, mint mi saját magunk. Ezért van szükség védelemre.

Évente 6000 milliárd dollár kárt okoznak a hackerek

A kibertámadások terepe rendkívül széles körű: államokat, cégeket és magánembereket egyaránt támadhatnak. Évente 6000 milliárd dollárnyi kár keletkezik kiberbiztonsági problémákból, ami egyébként már sok-sok évvel ezelőtt lehagyta a drogokból származó károk mennyiségét, sőt, még a természeti katasztrófáknak a következményeként elszenvedett veszteségeket is. „Rengeteg állam által szponzorált hackercsapat létezik, nagyon-nagyon sok, több tíz, körülbelül százas nagyságrendben, akik folyamatosan támadják a különböző infrastruktúra elemeket a világon. Itt nyilván szó van arról, hogy őket államilag fizetik, képzik stb. Van nagyon sok olyan hacker, aki teljesen önmagától képzi magát erre a szintre, és nyilván vannak jóindulatú hekkerek, úgynevezett etikus hekkerek, illetve működnek rosszindulatúak is.” – tette hozzá Keleti Arthur. Manapság több olyan digitális védelmi központ működik, ahol hétszer 24 órában dolgoznak szakemberek azon, hogy védelmet biztosítsanak a kibertérben, ezeket security operation centereknek nevezzük.

Keleti Arthur kibertitok jövőkutató

Meghekkelni egy otthont robotporszívóval

„Gondoljunk csak bele! Az okos városok, a cégek digitális munkafelületei, az okos házak egyaránt olyan területek, amelyeket megtámadhatnak a hackerek. Például robotporszívókat hekkeltek már évekkel ezelőtt a programozók, akik rávették a porszívót, hogy az otthonokba elhelyezett digitális asszisztenseket utasítsák a saját hangszórójukon keresztül. Tehát a robotporszívón keresztül el lehet érni azt, hogy a digitális otthoni asszisztens valamit kinyisson, elzárjon, becsukjon. Emiatt is fontos tehát, hogy amikor az ember vesz egy ilyen eszközt, akkor igenis változtassa meg rajta a jelszavakat. „A jövőben önvédő rendszereket fogunk készíteni. Ahogy ma beül az ember egy autóba, nagy valószínűséggel megmenti az életét sok esetben. Ehhez hasonlóan olyan ellenálló rendszereket kell építenünk a kiberbiztonságban is, amelyek megvédenek bennünket minden területen.” -zárta Keleti Arthur

Ha kíváncsi arra, hogy hogyan lehet védekezni a digitális támadások ellen, akkor hallgassa meg a FutureTalks Business Podcast legújabb adását! A csatornára itt lehet feliratkozni, így nem marad le folyamatosan frissülő, új tartalmainkról sem:

FELIRATKOZÁS