Európai Nielsen-körkép V. – Erős koncentráció, puha diszkontok Norvégiában

Skandináviában különösen koncentrált az élelmiszer-kiskereskedelem. A 4,7 millió lakosú Norvégia egész Európában élen jár a 400 négyzetméteresnél nagyobb bolttípusok penetrációjában. Ott 1 millió lakosra 442 üzlet jutott a modern csatornák üzleteiből tavalyelőtt, amikor Magyarországon csak 91. A részletekről Knut Gartland, a Nielsen norvég leányvállalatának marketing- és kommunikációs vezetője tájékoztat.Évről évre bővül a norvég élelmiszer-kiskereskedelem forgalma. Gyorsabban, mint az infláció. A Nielsen tavaly 117 milliárd norvég korona forgalmat regisztrált, ami 6 százalékkal haladja meg az előző évit (1 norvég korona körülbelül 32 forint).

Kiszállt a Lidl
A bolthálózat konszolidálódott. Az utolsó három évben összesen 4100 és 4200 között mozgott az üzletek száma, a Nielsen cenzusa szerint. Valamelyest több lett a 400 négyzetméteresnél nagyobb egység, az annál kisebbeknél pedig csökkent a boltszám.
Idén, ha a boltszám nem is, de a vállalatok mezőnye meglepően változik. Márciusi hír ugyanis, hogy a Lidl eladja 50 norvégiai diszkontját a norvég tulajdonban lévő Reitangruppen-csoportnak. A vevő már be is jelentette, hogy a Lidl minden egységét beillesztik a láncok közt piacvezető Rema 1000 puhadiszkont-hálózatába.
A sok nagy üzlet a fogyasztókat inkább ritkább, nagy beszerzésekre csábítja. Nem véletlen, hogy a norvégok európai összehasonlításban is a legritkábban vásárlók közé tartoznak. Havonta átlagosan tizenháromszor keresnek fel hiper-, szupermarketet vagy diszkontot egy tavalyelőtti Nielsen-felmérés szerint. Ennél ritkábban csak a belgák, finnek és írek járnak modern boltba. A magyarok havi átlagos mutatója 20 alkalom.
Az alacsony árakat, akciókat nem vadásszák a norvégok. A vevők mindössze 9 százaléka vált megszokott üzletéről kedvező promóció miatt másikra. Ezzel az európai mezőny közepén helyezkednek el. Ugyanakkor a magyarok mutatója 15 százalék.
Összefügg ezzel márkahűségük is. Promóciók miatt kedvenc márkája helyett nem vesz másikat a norvégok egyharmada. Többen csak a szlovákok, finnek, csehek és svédek lojálisak márkájukhoz. Magyarországon nagyobb vonzerőt jelentenek az akciós árak, mert mindössze a fogyasztók 13 százaléka tart ki megszokott márkája mellett.

Egészség – mondják és csinálják
A norvég piac legfontosabb trendjei Knut Gartland szerint a következők:
– Legjobban érzékelhető a törekvés az egészséges étkezésre, majd a kényelem iránti igény következik. Harmadik a környezetvédelem fokozott figyelembevétele, negyedik pedig, hogy előtérbe kerül az úgynevezett fair trade.
Ugyanakkor a norvég média, illetve a közvélemény sokat foglalkozik a klímaváltozás hatásaival.
A mind tudatosabb vásárlást jelzi, hogy az attitűdök, szándékok és a viselkedés közti különbség egyre csökken. Ez érvényes az egészséges étkezés tekintetében is: egyre többen nemcsak beszélnek róla, hanem meg is valósítják.
Mindezek tükröződnek a boltok forgalmában is. Idén februárban 30 százalékkal több fogyasztásra kész friss ételt adtak el, mint egy évvel korábban.
A következő kategóriák eladása 15–11 százalék közti mértékben bővült: friss baromfi, joghurt, gyümölcslé, azonnal fogyasztható készétel, friss hal, zöldség és gyümölcs, mélyhűtött hal.
Látványosan emelkedik a bioélelmiszerek értékesítése is. A legkelendőbb biokategóriák növekedési üteme idén márciusban a tavalyi harmadik hónaphoz képest: tej (15 százalék), zöldség burgonyával együtt (69), tejföl és tejszín (18), babaétel (56).

Nemzetközi beszerzési társulásban
A bolthálózat koncentrációját bizonyítja: a vállalatok között piacvezető a Norgesgruppen, tavaly 39,2 százalékos piaci részesedéssel, ami 1,3 százalékponttal haladja meg az előző évit. A Coop következik 23,8 (–0,5) százalékkal, majd az ICA 17,4 (–1,5) és a Rema 1000 17,3 (+0,4).
Ha az egyes láncokat tekintjük, a már említett Rema 1000 puhadiszkont-lánc érte el tavaly a legnagyobb piaci részesedést, 17,3 százalékkal. Második 11,6 százalékkal a Norgesgruppen-csoport Kiwi szupermarketlánca, amely alacsony árakkal hirdeti magát. Így puha diszkontnak is tekinthető. Utánuk szintén a Norgesgruppen Meny szupermarketlánca következik 8,6 százalékkal. Mindhárom lánc növelte piaci részesedését tavaly az előző évhez képest.
A Norgesgruppen múlt évben csatlakozott a legnagyobb európai, nemzetközi beszerzési társuláshoz, az EMD-hez. Ezáltal vezető pozíciója várhatóan tovább erősödik.
Norvégiában a bolttípusok között az élelmiszer-kiskereskedelemből a legnagyobb részarány a puha diszkonté: a múlt évi 47,8 százalékos piaci részesedése 0,7 százalékponttal nagyobb az előző évinél. A szupermarket 29,2 százalékkal stagnál. Az önálló bolt mutatója megint kisebb lett – 12,3 százalék. Megelőzi a hipermarketet, amely némi növekedéssel 10,7 százaléknál tart.

A norvég élelmiszer-kiskereskedelmi hálózatban az egyes bolttípusok száma, az utóbbi három év végén
Bolttípus 2005 2006 2007
Hipermarket (2500 nm felett) 51 55 57
Nagy szupermarket (1000–2500 nm) 291 314 337
Kis szupermarket (400–999 nm) 1574 1662 1678
Szuperett (100–399 nm) 1920 1789 1748
Hagyományos üzlet (100 nm alatt) 362 328 306
Összesen 4198 4148 4126
Forrás: Nielsen