Európai csomagolásújdonságok – Magyarországról

Miközben a csomagolási költségekkel is egyre jobban igyekeznek takarékoskodni a vállalatok, a piac szereplői szinte kivétel nélkül az előremenekülést választják: egyre olcsóbb, egyre zöldebb és egyre inkább fogyasztóbarát megoldásokkal jelentkeznek.A csomagolóanyag-felhasználás változó az Európai Unión belül. Az uniós átlag 167 kg/fő évente, Ausztriában ez a szám 135. Magyarországon összesen 0,9 millió tonna csomagolóanyagot használunk fel egy évben, vagyis egy főre 89 kilogramm jut. Abban azonban egységes a kép, hogy egész Európában mindenhol nő a fogyasztás – foglalja össze a legfontosabb mutatókat Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szaktitkára. A folyamatos növekedés alól egyedül talán a fémcsomagolások jelentenek kivételt. Elsősorban a fogyasztói szokások megváltozásának köszönhető a visszaesésük, hiszen kevesebb konzervdobozos élelmiszert eszünk és fémpalackos aeroszolt használunk, mint korábban. A magyar gyártók néhány szegmensben visszaszorulnak a külföldi gyártókkal szemben, a leglátványosabb ez az üvegek terén, ahol mára szinte csak az orosházi öblösüveggyár (O-I Manufacturing Magyarország Üvegipari Kft.) maradt talpon.

Nincs más hátra, előre!
Természetesen az általános csomagolóipari trendeket alaposan átrajzolta a gazdasági válság. Igaz, ez elsősorban azokat a területeket érintette, amelyek szorosan kapcsolódtak a visszaeső szektorokhoz (főként az autóiparhoz és a nagy gépek gyártásához), míg az FMCG-piacra szállítókat kevésbé rázta meg. Ennek ellenére szinte minden általunk megkérdezett vállalat beszámolt a visszaesésről és arról, hogy megbízóik egyre olcsóbb megoldásokat várnak el tőlük.
– A recesszió ellenére nem számolhatunk be jelentős vállalat kivonulásáról, sőt! Egyre többen az előremenekülés mellett döntenek, és fejlesztésbe kezdenek. Ilyen például a Dunapack 50 milliárd forintos nagyberuházása. Ez a hullámpapír-alapanyagot előállító gyár egyelőre még csak próbaüzemben működik, de már sikerült értékesítenie a terméket. Ha beindul, nagyon fontos exportalapanyagot állít majd elő – említ egy válság ellenére is sikeres kezdeményezést Nagy Miklós. Szerencsére nem ez az egyetlen példa. A CSAOSZ egyik tagvállalata épp az őszi Budatranspackon (szeptember 22–25.) tervezi egy olyan új szabadalommal gyártott, aeroszolcsomagoláshoz kapcsolódó megoldás bejelentését, amely európai viszonylatban is egyedülállónak számít majd.
A minőségi alapanyagok előretörése is fontos jelenség volt idehaza az elmúlt fél évtizedben. Legalábbis a papír alapú csomagolásban, amelyre a debreceni Sz-Varians Kft. szakosodott. Mint Katona Iván kereskedelmi vezető elmondta, még a hagyományos dobozoknál is van igény valamilyen lakkozásra, aranyozásra, felületnemesítésre. Nem is beszélve a formatervezésről. Igaz, az utóbbi fél évben ezen a piacon is az ár lett szinte az egyetlen döntést befolyásoló tényező.
Katona Iván ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy mára a csomagolás egyik legfontosabb – ha nem a legfontosabb – szerepe a marketingüzenet lett. Éppen ezért, ha egy vállalat ezzel próbál takarékoskodni, könnyen lehet, hogy azt az értékesítési eredményei bánják.

Takarékosan, környezetkímélőn
A környezetvédelmi szempontok figyelembevétele gyakran terhet jelent a csomagolóipari vállalatoknak, de olykor egybeeshetnek a zöld- és a gazdasági szempontok. Ilyen például az anyagtakarékosság, mely épp úgy kíméli a környezetet, mint a költségeket.
Nagy Miklós szerint a gazdasági recesszió idején még fontosabbá váltak ezek a törekvések, amelyek egyúttal az innovációk legfontosabb ösztönzői is. Például a műanyag palackok esetében, ahol egyre kisebb tömeggel tudják elérni ugyanazt a szilárdságot, vagy az egyre vékonyabb fóliáknál, illetve az alapanyagoknál: a kis sűrűségű polietilének mellett mind gyakrabban találkozunk a nagyon kis sűrűségű polietilén kifejezéssel is. Ugyanakkor vannak, akik ma még bizalmatlanok a kevesebb anyagot felhasználó technológiákkal szemben.
– A magyar piac ma még nagyon konzervatív. Vannak, akik ragaszkodnak az ötven mikron vastag fóliához, pedig ma már ugyanazt „tudja” egy korszerű 25 mikronos is – mutat rá Hodossy András, a Cryovac, Sealed Air Magyarország Kft. kiskereskedelmi vezetője, aki szerint Magyarországon még nem jellemző a környezettudatos csomagolóanyag-választás. Mint mondja, az sem igaz minden esetben, hogy a takarékosság jegyében csökkenne a csomagolóanyagok fajlagos tömege és költsége. Ennél sokkal fontosabb az egy csomagolási egység fogyasztói ára (élelmiszeren elérhető haszon maximalizálása): korábban egy egységbe húsz deka felvágott került, ma már gyakran csak 7-10. Ugyanez figyelhető meg a tejtermékeknél. Van olyan gyártó, amelyik ugyan hosszú évek óta nem emeli a pohár joghurt árát, ám annak tartalma eközben 200 grammról 125-re csökkent. Ugyanakkor ő is azt tapasztalja, hogy a válság hatására néhány cég átfogóan a teljes csomagolási költségről kezd gondolkodni: megvásárol esetleg egy drágább csomagológépet, technológiát, amellyel hosszú távon költséget takaríthat meg, hatékonyabban csomagolhat. Nemcsak azért, mert az kevesebb költséggel működtethető, mint az elődje, vagy más műszaki alternatíva, hanem mert mondjuk át lehet vele állni egy másik típusú, méretű, alakú termékre vagy csomagolóanyagra, anélkül, hogy új berendezést kellene vásárolni.

Az üveg, mint hozzáadott érték
A környezetvédelmi szempontok azonban nemcsak a gyártásban, hanem az értékesítésben is szerepet kapnak, hiszen mind több fogyasztó keresi a „zöld” termékeket.
Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a környezetvédelem, a vásárlók egyre tudatosabbak, jobban megnézik, milyen terméket tesznek a kosarukba. Az üveg az egyetlen olyan anyag, melyet a természetben előforduló alapanyagokból állítanak elő, és anyagában végtelen sokszor, száz százalékban újrafelhasználható. Az üveg csomagolóanyag egyértelműen hozzáadott értéket jelent a belecsomagolt terméknek – figyelmeztet Gyenge Éva, az O-I Manufacturing kereskedelmi managere. Véleménye szerint nem csak a környezettel, de az egészségükkel törődő fogyasztók is szeretik az üvegcsomagolást.
– Az üveg kémiailag semleges anyag, az ételek és italok nem veszik át az ízét. Emellett az üveg az egyetlen csomagolóanyag, mely védőréteg nélkül is alkalmas élelmiszerek és italok tárolására úgy, hogy azok az eredeti ízüket, zamatukat is megőrzik – mutat rá Gyenge Éva. – Az üveg tiszta, természetes anyag, és nagyon fontos, hogy nem oldódik ki belőle semmilyen káros anyag, ami befolyásolná a benne tárolt étel vagy ital minőségét. Ezért az üvegben tárolt élelmiszerek hosszú ideig megőrzik ízüket és vitamintartalmukat.

Innovációk a legkülönfélébb területeken
Természetesen az innovációk, fejlesztések jó részét is a fenti trendek határozzák meg – így többek közt a költséghatékonyság.
– Általában kreatív megoldásokat igyekszünk találni, hogy kielégítsük ügyfeleink minőség iránti és költségcsökkentési igényeit is. A spanyolviaszt természetesen nem tudjuk feltalálni, de ha úgy alakul, például össze tudunk vonni két grafikai megoldást vagy olcsóbb alapanyagra válthatunk – mondja Katona Iván, az Sz-Varians kereskedelmi vezetője. – Ezek olyan változtatások, amelyekről könnyű visszatérni az eredeti minőségre, ha úgy dönt az ügyfél.
Az üvegcsomagolás legújabb innovációi a környezetvédelemmel függnek össze.
– Egyre több terméket terveztünk át, illetve alkalmazunk gyártásuk során újfajta megoldásokat, hogy súlyukat csökkentsük. Így kevésbé terheljük a környezetünket – mutat rá Gyenge Éva, az O-I Manufacturing kereskedelmi managere. – Emellett kifejezett törekvésünk, hogy a gyártáshoz minél nagyobb mennyiségben és arányban tudjunk üvegcserepet felhasználni. A szelektív hulladékgyűjtőkbe dobott üvegből az eredetivel megegyező minőségű üveg készül. Ma már egyre többen tudják, hogy az újrafelhasználás eredményeként jelentős mennyiségű, közel húsz százalék energiát és természeti erőforrást lehet megtakarítani, ami mindenki számára előnyös.

„Nem nyert” helyett vákuum
Természetesen a fogyasztói igények mind tökéletesebb kielégítése is számos fejlesztés mozgatórugója. A védőgázas csomagolásoknak például számos előnyük mellett hátránya, hogy a húsok nem érnek, porhanyósodnak bennük. Ez kiváltképp a marhahúsoknál fontos szempont.
– Magyarországon ma marhahúst venni egy kicsit olyan, mint sorsjegyet húzni. Általában a „nem nyert” jut nekünk. Nem tudjuk pontosan, milyen korú állat, mennyire érett húsát találjuk benne – mond egy szemléletes példát Hodossy András, a Cryovac, Sealed Air Magyarország Kft. kiskereskedelmi vezetője. Cégük éppen ezért az egyik leginnovatívabb magyar vágóhíddal és kereskedelmi lánccal olyan, itthon új DARFRESH® vákuumtechnológiát dolgozott ki, amiben a csomagolt hús átlagon felül beazonosítható, garantáltan porhanyós és jóval tovább megőrzi a hús kiváló minőségét. Ez a technológia éppúgy kíméli a költségeket, mint a környezetet, akárcsak az, hogy a porhanyós marhahús akár egy órával hamarabb készül el, mint az, amelyik nem tudott érni a csomagolásban.
A Cryovac Sealed Air egy másik világújdonsága egyelőre még nem került bevezetésre a magyar kereskedelemben. A problémára kínál megoldást, hogy a védőgázas csomagolásban a hús elszíneződhet, ahol a fólia érinti. Bár ez csak esztétikai kérdés az esetek zömében, mindenképpen rontja a termék értékét, eladhatóságát. A Mirabella® technológia nem csak ezt küszöböli ki, de jelentősen csökkenti az egység térfogatát is. Ezzel a technológiával a termék döntve is kihelyezhető. Ez nem csak a bolt berendezésében, a regálok kihasználásában játszhat szerepet, de a logisztikai költségek lefaragásában is: egy francia partnerük ennek a csomagolásnak köszönhetően csökkenthette húsz százalékkal a teherautóflottáját. A szintén francia Intermarche (ITM) -lánc arról számolt be, hogy 20%-kal tudta növelni a polckihelyezést, 15%-kal a forgalmat és 50%-kal tudta csökkenteni a bolti veszteséget a húsforgalomban a Mirabella® technológiának köszönhetően.
Zubreczki Dávid