Különleges talajminőség-kutató központ jöhet létre

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK) és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja (MTA ATK) több tudományterület nemzetközileg elismert kutatóinak együttműködésében új stratégiai K+F+I műhelyt hoz létre a Széchenyi 2020 program keretében.

Az Európában egyedülálló talajbiomerőforráskutató-műhely talajmetagenomikai kutatások segítségével környezetkímélő, a mainál hatékonyabb, fenntartható növénytermesztési eljárásokat dolgoz ki. A Kiválósági Központ 100 százalékos támogatási intenzitással, 537,5 millió forint Európai Uniós támogatásból valósul meg – közölte az MTI-vel hétfőn az ELTE TTK.
A kedvezményezett Eötvös Loránd Tudományegyetem részesedése 272,5 millió forint, a konzorciumi partner MTA ATK 265 millió forintból gazdálkodhat.
A 2017. január 15. és 2021. január 15. között, 5 év fenntartással megvalósuló projekt szakmai vezetője Márialigeti Károly.
A nemzetközi hírű kutatóközpontok munkatársaiból öt új munkahely létrehozásával az ELTE martonvásári telephelyén, az MTA ATK együttműködésével kialakítandó Kiválósági Központban az ELTE és az ATK 2-2 intézete mintegy 20 kutatóval vesz részt.
A projekt első ütemében, 2017 szeptemberéig mintegy 180 millió forint beruházással új talajbiom-kutató laboratóriumokat szerelnek fel, és az ott tervezett kutatásokban a talajminőség nemzetgazdasági problémájára fókuszálnak majd.
Mint a közlemény emlékeztet, a mezőgazdasági termelés sajátos velejárója a talajminőség romlása, noha a legfontosabb feltételesen megújuló természeti erőforrás a talaj. A talajminőség romlásával a talajfunkciók csökkennek, ami akár visszafordíthatatlan változásokhoz vezethet.
A ma nagyrészt feltáratlan talaj(mikro)bióta-diverzitás biztosítja a fenntartható talajfunkciók érvényesülését. Ennek érdekében a talajbiom diverzitása (baktériumok, gombák, mikro- és mezofauna) és a talajfunkciók közötti összefüggéseket ellenőrzött növénytermesztési tartamkísérleti rendszerekben és bolygatatlan talajokon vizsgálják.
A kutatások célja, hogy felderítsék a mezőgazdasági célokból lényeges talaj-ökoszisztéma szolgáltatások biológiai alapját, a talajminőség fenntartása szempontjából kedvező és az ideális talajbióta-közösségszerkezetet megtartó termesztési módokat határozzanak meg, illetve javaslatot tegyenek a mikrobiális funkciókat pótló, kiegészítő talajoltó készítmények összetételére, alkalmazásuk optimálására.
A beruházók külföldi kapcsolataik kiterjesztésével Kelet-Közép-Európai Fenntartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpontot is ki szeretnének alakítani – áll a közleményben. (MTI)