Európában az elektronikus fizetést részesítik előnyben és alig várják a világjárvány végét

E-pay

Fontosabb fogyasztói szegmensek

A meghatározó fizetési preferenciák és vásárlási szokások tekintetében a felmérés három fő fogyasztói szegmenst különböztet meg: a többféle fizetési mód közt váltogatókat (Payment Switchers), a modern szemléletű, érintéses fizetési eszközt használókat (Modern Contactless Payers) és a készpénzes fizetést előnyben részesítő hagyománykövetőket (Cash-Oriented Traditionalists). A modern szemléletű, érintéses fizetési eszközt használók a többi csoportnál nagyobb valószínűséggel vallják magukról, hogy magas életszínvonalon élnek. Ebben a csoportban statisztikailag több nő található, mint a készpénzes fizetést előnyben részesítő hagyománykövetők körében. Mindeközben a 18 és 35 év közötti fiatalok aránya a többféle fizetési módot váltogatók csoportjában a legnagyobb (43%).

Az egyes szegmensek jellemzői:

• A legnagyobb csoport (Európában a válaszadók 48%-a) a többféle fizetési mód közt váltogatók köre. Ők azok, akik készpénzzel, kártyával és egyéb elektronikus fizetési eszközzel is szoktak fizetni. Közülük minden harmadik véli úgy, hogy még 10 év múlva is létezik majd készpénzes fizetés. A világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalataikból kifolyólag gyakrabban vásárolnak online.
• A második szegmenst (az európai válaszadók 31%-a) a modern szemléletű, érintéses fizetési eszközt használók alkotják. Az idetartozók jellemzően az elektronikus fizetést preferálják, és többségük úgy véli, a jövőben ez lesz a legelterjedtebb fizetési mód. Szerintük a készpénz nem higiénikus, és gyakran inkább nem is vesznek meg egy terméket vagy szolgáltatást, ha csak készpénzzel lehet fizetni. Optimisták, úgy gondolják, túl vagyunk a nehezén. Terveket szőnek a közeljövőre, és azt állítják, hogy ha megszűnnek a korlátozások, továbbra is gyakrabban fognak online vásárolni.
• A legkisebb csoportot (Európában a válaszadók 21%-a) a készpénzes fizetést előnyben részesítő hagyománykövetők adják. Szerintük az ilyen bizonytalan időkben a pénzt jobb nem a bankban tartani. Egyharmaduk meg van győződve arról, hogy még csak most jön a neheze. Ugyanakkor 32%-uk állítja, hogy a világjárványnak köszönhetően többet vásárolnak online, azonban a jövőben nem szándékoznak kizárólag elektronikusan fizetni.

Az előnyben részesített fizetési módok

Az EVO Group által biztosított modern fizetési módok széleskörű elérhetősége lehetővé tette Európa-szerte, hogy a koronavírus-világjárvány alatt könnyebben átvészeljék a korlátozásokat és megszorításokat. A felmérés szerint a világjárvány felgyorsította Magyarországon a vásárlási és fizetési szokásokban a már a koronavírus előtt is érzékelhető változásokat. A válaszadók több mint negyede (27%) állítja, hogy ritkábban használ készpénzt; közel ugyanennyien tervezik, hogy még gyakrabban használnak majd bankkártyát (23%), illetve mobiltelefonnal vagy egyéb eszközzel összekapcsolt kártyát (22%).  

• A magyarok szerint a kártyás/készpénzmentes fizetés elsősorban azt jelenti, hogy lépést tartunk a modern technológiával. Az eredmények ezen a területen a vizsgált szolgáltatástól függetlenül szignifikánsan meghaladják más európai országokét. A kártyás/készpénz nélküli fizetési módok különösen a vendéglátóipari szolgáltatásoknál, az élelmiszerboltokban és az offline kiskereskedelemben fontosak, a költés mértékét azonban nem befolyásolják ezeken a helyeken.
• Magyarországon több a modern szemléletű, érintéses fizetési eszközt használó (32%), mint Európában (31%). A többféle fizetési módot váltogatók aránya valamivel magasabb Európában (48%), mint Magyarországon (45%). A készpénzes fizetést előnyben részesítő hagyománykövetők aránya Magyarországon (23%) szintén az európai átlag fölött van.
• A hagyományos boltokban alkalmazott fizetési módokban is érzékelhető változás. A magyarok 27%-a állítja, hogy személyes vásárlásnál ritkábban fog készpénzzel fizetni, mint a világjárvány előtt.
• Az online vásárlásoknál a kártyás fizetés a legjellemzőbb – a magyarok 66%-a tervezi, hogy ezekben az esetekben ugyanolyan gyakran fizet majd kártyával, mint a világjárvány előtt, 19%-a pedig még gyakrabban. 
• A virtuális tárca népszerűbb Magyarországon, mint más országokban. A válaszadók csak kevesebb mint ötöde nem használja, illetve nem is tervezi, hogy a pandémia után használni kezdi (ez kevesebb, mint a felmérésben szereplő bármely más európai országában).

Mennyire tartósak a fogyasztói viselkedésben bekövetkezett változások?

A kutatás szerint a vásárlási szokásainkban bekövetkezett változások tartósak lehetnek.

• Európában a készpénzes fizetést előnyben részesítő hagyománykövetők gyakrabban szándékoznak bankkártyát használni, mint a világjárvány előtt, legyen szó akár hagyományos plasztik kártyáról (16%), akár telefonon lévő virtuális tárcával összekapcsolt kártyáról (15%). Emellett e csoport minden hetedik tagja (14%) arra panaszkodik, hogy néha kellemetlenséget jelent számukra az elektronikus fizetési lehetőség hiánya. 
• A magyarok 66%-a – többen, mint a felmérésben szereplő többi európai országban – állítja, hogy ugyanolyan gyakran szándékozik kártyával fizetni, mint a világjárvány előtt, 23%-uk pedig még gyakrabban. 
• A válaszadók 71%-a szeretne ugyanolyan gyakran hagyományos üzletekben vásárolni, mint a járvány előtt, míg 11%-uk a járványt megelőzőnél ritkábban. 23% tervez rendszeresebben online vásárolni, 59% pedig ugyanannyiszor, mint azelőtt. 

További megállapítások 

A felmérés további eredményei szerint a pandémia alatt az utazás, a társas együttlét és a kulturális események hiányoztak leginkább. A magyarok más európai országgal összehasonlítva nagyobb arányban jelezték, hogy a korlátozások feloldása után szeretnének moziba, színházba vagy koncertekre járni. Más kulturális tevékenységek, például múzeumok, galériák és kiállítások látogatása szintén fontosabbak a számukra – minden ötödik magyar vágyik ezekre a helyekre.

A világjárvány után a magyarok több mint 70%-a szándékozik újból hagyományos boltokban és ugyanolyan gyakran vásárolni, mint a pandémia előtt, 15%-uk pedig még többször. A magyarok 65%-a szeretné ugyanolyan időközönként felújítani az otthonát és kertjét, mint a járvány előtt, 13%-uk pedig még többször. 55% ugyanolyan gyakran szándékozik szépségipari szolgáltatásokat igénybe venni, mint korábban, míg 12% még gyakrabban.

A magyarok bizonytalanok a jövőt illetően. A magyarok hatoda gondolja úgy, hogy a „normális” – vagyis korlátozások nélküli – élet 2022 második felénél később fog visszatérni. Ez jóval hosszabb idő, mint amit Európa többi részén becsülnek. 22% szerint azonban 2022 első felében már normálisan fogunk élni Magyarországon, és ugyancsak 22% véli úgy, hogy a normális élet csupán 2022 második felében tér majd vissza.