Európában a megszokás és szűkös anyagiak állnak az egészségtudatosabb táplálkozás útjában

A 18 országban, közel 20 ezer megkérdezett bevonásával készült kutatás szerint a válaszadók 51%-a törekedne jobb étrendre, ám a tényleges változás „korlátozott”, különösen a fiatalok körében.

A jelentés szerint az étkezési szokások megváltoztatásának a legfőbb motivációja továbbra is az egészség, megelőzve az árérzékenységet és a fenntarthatósági szempontokat. A gyakorlatban azonban két fő akadály állja útját a változásnak: az egészségesebbnek tartott élelmiszerek megfizethetősége és a berögzült szokások. Annak ellenére, hogy ismeri a sós, zsíros, cukros illetve feldolgozott élelmiszerek egészségre gyakorolt negatív hatásait, a megkérdezetteknek csupán a harmada kerüli azok fogyasztását.

A felmérés azt is kimutatta, hogy a legtöbb európai nem jut elegendő gyümölcshöz, fehérjéhez és rosthoz. A fehérjebevitel növelése különösen a fiatalok körében népszerű (44%), míg az idősebbeknél ez az arány mindössze 22%. A rostfogyasztás növelését viszont csak kevesebb mint a válaszadók fele tervezi.

A fenntartható étkezés iránti érdeklődés is csökkent: míg 2021-ben 76% szeretett volna fenntarthatóbban élni, 2025-re ez az arány 69%-ra esett. A gyakorlatban a megkérdezettek nem egészen fele gondolja úgy, hogy étrendje valóban fenntartható – mindössze minden második válaszadó szokott szezonális zöldséget-gyümölcsöt fogyasztani, az állati eredetű termékeket pedig csak 16% kerüli, ami visszaesés a 2024-es 18%-hoz képest.

A fiatalok ugyanakkor nyitottabbak a fenntarthatóbb választásokra: több mint 40%-uk tervez több bioélelmiszert fogyasztani, és közel 30% növelné a regeneratív mezőgazdaságból származó termékek arányát a tányérján (szemben az 55 év felettiek körében mért 20%-kal).

Az EIT Food szerint az iparágnak és a döntéshozóknak „pragmatikusabb és diverzifikáltabb” megoldásokat kell kínálniuk, hogy a fogyasztók valóban képesek legyenek egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet követni.