Magazin: EuroCIS 2019: Fókuszban az önkiszolgáló pénztárak

Főleg a kiskereskedelem hatékonyságának növelését szolgáló legfontosabb technológiák érdekelték a nemzetközi EuroCIS szakvásár 94 országból érkezett tizenháromezer látogatóját Düsseldorfban februárban: pénztáros nélküli boltok, többcsatornás értékesítés, mesterséges intelligencia és a dolgok (tárgyak) internete.

Önkiszolgáló pénztárak Magyarországon is működnek és terjednek, ha nem is gyors ütemben. De érdemes erről tapasztalatokat szerezni például Németországból. Ott 350 élelmiszerüzletben már összesen 1450 önkiszolgáló pénztár működik. Szemben azzal a két évvel korábbi 620-szal, amelyet 150 boltban használhattak a vásárlók.

Azért nőhetett ott ilyen gyorsan a pénztáros nélküli kasszák száma, mert érdekes módon különösen a két szövetkezeti társulás, a piacvezető Edeka, valamint a Rewe önálló kereskedő tagjai kapcsoltak rá, és vezettek be boltjaikban önkiszolgáló pénztárakat.

Van, ahol minden második tranzakció

39 országból 482 kiállító mutatta be újdonságait az EuroCIS-en, amelynek szakmai védnöke immár évtizedek óta a Kölnben működő Európai Kereskedelmi Intézet (EKI). Szakértői a vásár legnagyobb, reprezentatív standján tájékoztatták az érdeklődőket. Simone Sauerwein, az EKI önkiszolgálópénztár-programjának vezetője tanulmányukban megállapítja, hogy az önkiszolgáló pénztárakat elfogadja a németországi vásárlók nagy része. Az új rendszerrel pedig elégedettek azok a kiskereskedők is, akik lehetővé tették, hogy vevőik a megvásárolni szándékozott árucikkeket ne csak saját maguk vegyék le a polcokról, hanem önkiszolgálással is fizethessék ki.

Erre a formára gyakran jut a tranzakciók több mint 20 százaléka. Feltéve, hogy készpénzt kedvelő országukban nemcsak kártyával, hanem készpénzzel is lehet fizetni. Ezért aztán majdnem minden önkiszolgáló rendszerben van készpénzmodul is.

De például a Svájcban piacvezető Migros csoport szuper- és hipermarketjeiben kizárólag kártyával lehet fizetni önkiszolgáló pénztárnál, amelyek részaránya így is meghaladja a 20 százalékot. Ám néhány nagy forgalmú üzletében, például pályaudvarokon a Migrosnál a pénztári tranzakciók 50 százalékát is eléri az önkiszolgálás.

Csökkentették a várakozás idejét

– Az EuroCIS látogatói közül sokan érdeklődtek az önkiszolgáló pénztárak iránt, amit a kereskedők egyre inkább elfogadnak. De a vevők mind nagyobb része is, hiszen számukra a várakozási időt csökkentette valamennyi kereskedelmi vállalat, amelyik sikeresen vezette be az önkiszolgáló pénztárakat – állapítja meg az EKI szakértője, és hozzáteszi: – Tekintettel arra, hogy a német élelmiszer-kiskereskedelemben 200 ezer olyan kassza működik, amelyet pénztáros kezel, ez a piac még jelentős potenciált rejt magában. Bár nem minden élelmiszerüzlet alkalmas arra, hogy ott önkiszolgáló pénztár(aka)t alakítsanak ki.

Ezt a véleményt egészíti ki Detlef Rohlender, az ITAB Germany gyártó cég igazgatója azzal, hogy mára már az idősebb vásárlók zömének ellenérzései is megszűntek az új technológiával szemben.

Szokatlan módon illesztette be a fizetés folyamatába az önkiszolgáló pénztárakat a legnagyobb svájci áruházlánc, a Manor AG. Több mint harminc élelmiszerosztályán „hibrid“ pénztárakat állított fel. Ez azt jelenti, hogy az önkiszolgáló pénztárt bármikor át lehet változtatni, hogy dolgozó kezelje. Így rugalmasan tudnak reagálni a vevők számának napközbeni ingadozására.

Gyorsaság, biztonság, csalási kísérlet

Kutatásai alapján az EKI arról is tájékoztatott a vásárban, hogy a megkérdezett kereskedelmi vállalatoknak alig akadt problémájuk az önkiszolgáló rendszerek működésével. Fejlett technikával gyártják őket, de nemcsak sokfélét, hanem változtatásokra nyitottan is. Ami azt jelenti, hogy a megrendelők sajátos igényeihez igazítják őket. Ezzel kapcsolatban idézik a Toshiba németországi értékesítési vezetőjét: „A kereskedők nem kívánják az önkiszolgáló pénztárak gyártók által kialakított rendszerét egy az egyben használni, ezért rugalmasan alkalmazkodnunk kell elvárásaikhoz és vevőik szokásaihoz.” Így aztán optimalizálják a pénztár felületét és a fizetés folyamatát, hogy a felügyelő bolti dolgozónak minél ritkábban kelljen beavatkoznia, segítenie a vásárlóknak.

Mindezek következtében az EuroCIS kiállítói önkiszolgáló pénztárak különböző variánsait és fejlesztéseit mutatták be. Mint például a japán Fujitsu cég, amely bejelentette, hogy a mesterséges intelligenciára és képfelismerés lehetőségeire vonatkozó ismereteit is felhasználja, hogy vevői versenyelőnyt szerezzenek gyorsaság, biztonság, csalási kísérlet felismerése és könnyű használat szempontjaiból.

Gyümölcsöt és zöldséget is felismer a gép

Másik figyelemre méltó példa az innovációra az USA-beli NCR céghez, az online bankolás, többcsatornás kereskedelem és eladáshelyi megoldások specialistájához fűződik: új önkiszolgáló pénztáruk optimalizálta a lemérni szükséges termékek, mint például gyümölcsök és zöldségek felismerhetőségét.

További jó hír az EuroCIS látogatói számára (de az otthonmaradt kereskedőknek is), hogy az önkiszolgáló pénztárak költségei jobban megtérülnek a jövőben. Ezzel kapcsolatban újra idézzük a Toshiba szakértőjét:

„Egyrészt a fogyasztók ilyen módon egyre több áru ellenértékét egyenlítik ki, ami az önkiszolgáló pénztárak gyártói számára az árképzésben nagyobb mozgásteret tesz lehetővé. Továbbá a készpénzzel való fizetés világszerte csökken; ennek következtében a rendszerekbe egyre kevesebb készpénzmodult kell beépíteni. Azok ugyanis drágák, és sok karbantartást igényelnek. Ha le lehet róluk mondani, akkor erősen csökkenthetjük az előállítás költségeit.”

Bajai E.