Eurobarometer-felmérés a klímaváltozással kapcsolatban

Szerző: Trademagazin editor Dátum: 2023. 10. 26. 11:23

Az uniós állampolgárok több mint háromnegyede szerint jelenleg nagyon komoly probléma az éghajlatváltozás. Közel 56%-uk szerint az Európai Unió, a nemzeti kormányok, valamint a vállalkozások és az ipar felelőssége lenne, hogy kezelje a helyzetet, míg 35%-uk saját magát is felelősnek tartja, derül ki az éghajlatváltozással foglalkozó Eurobarometer különleges felméréséből. A szervezet az EU 27 EU-tagállamban összesen 26 358 uniós állampolgárt kérdezett különböző társadalmi és demográfiai csoportokból 2023. május 10. és június 15. között.

A cikk a Trade magazin 2023/10. lapszámában olvasható.

Tízből több mint nyolc válaszadó fontosnak tartja, hogy nemzeti kormánya és az Európai Unió lépéseket tegyen az energiahatékonyság javítása érdekében. A megkérdezettek majdnem 60%-a gondolja úgy, hogy fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrásokra és a zöld gazdaságra való átállást, valamint növelni kell az energiahatékonyságot, részben az orosz–ukrán háború miatti energiaárak megugrása és a gázellátás korlátozása miatt is.

Az elsöprő többség szerint fontos probléma az éghajlatváltozás

Az összes válaszadó több mint háromnegyede (77%) gondolja úgy, hogy az éghajlatváltozás jelenleg nagyon komoly probléma – a súlyosságát 7 és 10 közé sorolva egy 10-es skálán.

Hét ország válaszadói (Belgium, Dánia, Németország, Írország, Málta, Hollandia, Ausztria, Finnország és Svédország) szerint ez a világot érintő legsúlyosabb probléma jelenleg. Összességében pedig a 27 tagállamból 16-ban az első három legfontosabb probléma közé tartozik.

Az éghajlatváltozás elleni fellépésnek előnyei is lehetnek

Az európaiak többsége úgy gondolja, hogy az Európai Unió (56%), a nemzeti kormányok (56%), valamint a vállalkozások és az ipar (53%) felelősek az éghajlatváltozás kezeléséért. 35%-uk tartja magát személyesen is felelősnek.

A válaszadók háromnegyede (75%) egyetért azzal, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés olyan innovációkhoz vezethet, amelyek versenyképesebbé tehetik az uniós vállalatokat (29% teljesen egyetért, 46% inkább egyetért). Majdnem ugyanennyien (73%) egyetértenek azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb lenne, mint a zöld átállásra való befektetés költsége (33% teljesen egyetért, 40% inkább egyetért).

Tízből hét válaszadó (70%) egyetért azzal, hogy az EU-n kívüli fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentése növelheti az energiabiztonságot, és gazdaságilag előnyös az EU számára (27% teljes mértékben egyetért, 43% inkább egyetért). Tízből majdnem nyolc (78%) ért egyet azzal, hogy több pénzügyi támogatást kell fordítani a tiszta energiákra való átállásra, még akkor is, ha ez a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó támogatások csökkentését jelenti (36% teljesen egyetért, 42% inkább egyetért).

A többség szerint gyorsítani kell a zöld gazdaságra való átállást

Tekintettel az orosz–ukrán háború miatti energiaárak kiugrására és a gázellátás korlátozására is, a válaszadók 58%-a gondolja úgy, hogy fel kell gyorsítani a zöld gazdaságra és a megújuló energiaforrások használatára való átállást, valamint növelni az energiahatékonyságot. Egynegyedük (25%) úgy gondolja, hogy az átmenet üteme jelenleg is megfelelő. 12% gondolja úgy, hogy az energiaválság idején átmenetileg több fosszilis tüzelőanyagot kellene használni, és lelassítani a zöld gazdaságra való átállás.

Az energiaválság okozta gazdasági nyomás enyhítésére a legnépszerűbb intézkedések a megújuló energiaforrásokra való átállás felgyorsítása (29%) és a különböző gazdasági intézkedések (29%). Ezt követi a közvetlen pénzügyi támogatás (16%), illetve hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az energiahatékonyságot növelő intézkedésekbe (15%) – például arra ösztönözni az embereket, hogy használjanak jobb szigeteléseket, telepítsenek napelemeket vagy vásároljanak elektromos autót. Az is figyelemre méltó, hogy a legkevésbé választott opció az EU-ba irányuló fosszilis tüzelőanyagok behozatalának diverzifikálása volt (6%).