EU index: A magyarok az átlagnál is borúlátóbbak

Minden második válaszadó szerint nőtt hazájában a korrupció 2004. évi EU-csatlakozás óta.

A GfK Csoport 2006-ban immáron harmadik alkalommal végzett
kutatást az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó országok – idén Litvánia nélkül
kilenc ország – körében arról, hogyan befolyásolta életkörülményeiket az EU
csatlakozás. A kilenc országban zajló 2006. év végi megkérdezés során arról nyilatkoztak
az állampolgárok, javultak-e vagy éppenséggel romlottak körülményeik, illetve
milyen várakozásokkal tekintenek a következő öt évre.

A legfrissebb kutatás megállapításai szerint, a résztvevő
országok állampolgárai úgy érzékelik, a 2004. évhez képest kevésbé van
biztonságban munkahelyük: 2004-ben tízből három ember vélte úgy, hogy csökkent
a munkahelyek biztonsága, 2006-ban már 37 százalék ez az arány. Magyarországon szembetűnően
rosszabb a foglalkoztatás biztonságának megítélése: hazánkban 2006-ban 66
százalék körül alakult azoknak az aránya, akik szerint a csatlakozás óta
romlott a helyzet ezen a téren. Ezzel ellentétes a tapasztalat Észtországban,
ahol a megkérdezettek 57 százaléka szerint javult a munkahely biztonsága.

A megkérdezett országok összességét tekintve 43 százalékos
arányt képviselve azok vannak többségben, akik szerint az egészségügyi ellátás
színvonala nem változott az EU-ba való belépés óta. A 2005-ben mért 12
százalékról 19 százalékra nőtt azoknak a hányada, akik javulást érzékelnek. Magyarországon
ellentétes a tendencia: hazánkban a megkérdezettek 57 százaléka szerint
rosszabb lett az egészségügyi ellátás a csatlakozás óta. Előző évben, 2005-ben
a magyaroknak még csak 33 százaléka volt hasonló véleményen – ami komoly
visszaesést jelent. 2006-ban Cipruson a legkedvezőbb az egészségügyi ellátás
változásának a megítélése: ott a megkérdezettek egyharmada véli úgy, hogy
javult az egészségügyi ellátás, amióta az ország az Unió tagja lett.

2004 óta 58-ról 68 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik
szerint nőtt a más EU tagállamokban elérhető munkalehetőségek hányada. A magyarok
körében is nőtt az ezen a véleményen lévők aránya, de kisebb mértékben, 37-ről
54 százalékra. Az észteknél, letteknél és a súlyos munkanélküliséggel küzdő
lengyeleknél 80 százalék fölött van ez az arány.

Hasonlóan pozitív változásokat hozott sokak szerint az
EU-csatlakozás a tanulási lehetőségek terén is: 2004 óta 60-ról 71 százalékra
nőtt azoknak az aránya, akik szerint bővültek a más EU tagállamokban elérhető
tanulási-képzési lehetőségek. Magyarországon 42-ről 56 százalékra nőtt ez az
arány, így jellemzően ezen a téren is mérsékeltebb a javulást észlelők hányada,
mint a velünk együtt csatlakozó többi országban.

A megkérdezettek több, mint fele nyilatkozott úgy, hogy szerinte
nem változott a nemzeti identitástudat és a hagyományok tisztelete az EU
csatlakozás óta. Kissé nőtt – a 2004. évi 16-ról 22 százalékra – viszont
azoknak az aránya, akik szerint ezen a téren negatív változás volt érzékelhető.
Az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen a nemzeti identitástudat és a
hagyományok tiszteletének romlását érzékelők Cipruson, míg az átlagnál többen
érzékelnek javulást ezen a téren Máltán.

Magyarországon e körülmény megítélése nem különbözik
számottevően a többi résztvevő országban tapasztaltaktól.

2006-ban minden negyedik ember van azon a véleményen, hogy
az EU tagsággal egyidejűleg javult az életszínvonal. 2004-ben még csak 12
százalék volt ez az arány. Kimagasló, mintegy 53 százalék, az észtek körében a
javulást érzékelők aránya. Magyarországon ezzel ellentétes, tehát romló
életszínvonalról számoltak be a megkérdezettek: a 2006. évi 47 százalékról 67
százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint romlott az életszínvonal a
csatlakozás óta. A kutatásban résztvevő országok közül jellemzően a magyarok a
legborúlátóbbak életszínvonaluk változásával kapcsolatosan.