EU-csúcs – Konkrét javaslat nélkül kezdődött el a csúcstalálkozó

Egyelőre nem terjesztett az Európai Unió állam- és kormányfői elé javaslatot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, így kezdődött meg az a rendkívüli csúcstalálkozó, amelynek az a célja, hogy megállapodjanak az unió következő hét évre szóló keretköltségvetéséről – értesült uniós forrásból az MTI.

Az elnök állítólag azzal indokolta döntését, hogy az uniós tagállamok vezetőinek nézetkülönbségei miatt nem sikerült kompromisszumos javaslatot készítenie. A csúcstalálkozó csaknem hatórás csúszással vette kezdetét. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő arról számolt be az MTI-nek, hogy több tagállam delegációja is úgy vélekedik, hiába repültek Brüsszelbe.

„Ma megállapodásra kell jutnunk az unió költségvetéséről az évtized hátralévő részére” – szögezte le a találkozó kezdetén a tagállamok vezetői előtt Herman Van Rompuy, s bizakodóan szólt arról, hogy a tárgyalóasztal mellett sikerül végleges kompromisszumra jutni.

„Egyszerűen muszáj” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke. Úgy ítélte meg, hogy a megállapodás karnyújtásnyira lehet, ha a teremben mindenki kompromisszumkésznek mutatkozik.

A korábban kiszivárgott információk szerint Van Rompuy olyan javaslatot tervezett a tagállamok vezetői elé terjeszteni, amely a teljes hétéves periódusra 15 milliárd euróval kevesebb uniós kötelezettségvállalást és 30 milliárd euróval kevesebb tényleges kifizetést tett volna lehetővé, mint a novemberben félbehagyott egyeztetésre készült megállapodás-tervezet. Ez 956,9 milliárd euró kötelezettségvállalást és 912 milliárd euró körüli kifizetést jelentett volna 2014 és 2020 között.

Korábban több uniós forrás is így fogalmazott: óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy az állam- és kormányfőknek sikerül megállapodni. Egy diplomata azt mondta, bízik a sikerben, de nincs rá garancia. Egy másik uniós forrás annak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz könnyű megállapodni, de sikerülni fog. Abban minden forrás egyetértett, hogy Van Rompuy kisebb összegekkel akar a csúcs résztvevői elé állni, mint novemberben. Az egyik tisztségviselő elmondta, hogy a nettó befizető országok erős nyomást fejtettek ki, hogy a lehető legnagyobb mértékben lefaragják az uniós kiadásokat, mindazonáltal érzékeltette, hogy a kohéziós forrásokat és az agrártámogatásokat tartalmazó költségvetési fejezeteken mostanra kisebb nyomás nehezedik.

Magyarország számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a bizottság által eredetileg javasolt költségvetés-tervezet értelmében eleve mintegy 30 százalékkal csökkent volna a magyarországi régióknak járó, úgynevezett kohéziós, felzárkóztatási támogatás, ráadásul a nettó befizetők által erőteljesen képviselt általános költségcsökkentési igény közepette kellett a magyar diplomatáknak az ilyen célokra fordítható összegek emelését elérniük. A visszaesés oka az volt, hogy a bizottság sajátos számításai alapján Magyarországnak rendkívül alacsony növekedést jósoltak az adott időszakra, valamint, hogy a kiadási korlátot jelentősen csökkentette a jelenlegi időszakhoz képest. Egyetlen tagállam sem kaphat ugyanis a bruttó hazai termékének egy meghatározott hányadánál többet a kohéziós pénzekből. A keretösszeg megemelése mellett, ennek a plafonnak a növelése révén juthat Magyarország több pénzhez. A magyar álláspont következetesen az volt, hogy a kohéziós pénzek célja éppen az olyan elmaradottabb térségek felzárkóztatásának elősegítése, amelyek közé Magyarország hét régiója közül hat is tartozik, ezért a támogatások ilyen mértékű csökkentése nem méltányos, nem igazságos.

(MTI)