Étrenddel csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata
A megfelelő étrend szignifikánsan csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát – állítják egy tízéves kutatás alapján amerikai tudósok.
A chicagói Rush Egyetem kutatói eredményeiket az Alzheimer's & Dementia című folyóirat márciusi számában tették közzé.
Az Alzheimer kór az időskori elbutulás, a demencia leggyakoribb formája. A Nemzetközi Alzheimer Társaság adatai szerint bolygónkon 40 millió ember szenved e súlyos kórban, a fejlett világban, Észak-Amerikában és az észak-európai államokban a legmagasabb a megbetegedési ráta, a legalacsonyabb pedig a mediterrán térségben és Ázsiában. Különösen kedvező a megbetegedési statisztika Olaszországban és Japánban – olvasható a LiveScience hírei között.
A feltételezések szerint az Alzheimer-kór kialakulását genetikai, környezeti, valamint életmódbeli tényezők összessége segíti elő. Korábbi kutatások kimutatták, hogy rizikófaktort jelent az elhízás, a hipertónia, a magas koleszterinszint, a szív és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj.
A Rush Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a mediterrán étrendet és a magas vérnyomás megelőzését szolgáló DASH-diétát (Dietary Approaches to Stop Hypertension) ötvözték. Az így kialakított MIND (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) elnevezésű étrend 10 ajánlott és 5 tiltott ételféleséget kínál. Az előbbiekhez a zöld leveles zöldségeket és egyéb zöldségféléket, az olajos magvakat, a bogyós gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a halat és a baromfihúst, az olívaolajat, valamint a bort sorolták a kutatók. A szellemi leépülést elősegítő élelmiszerek lajstromában pedig a vörös húsok, a vaj és a margarin, továbbá a sajt, a sütemények és az édességek, a sültek és a gyorséttermi fogások szerepelnek.
A tízéves követéses vizsgálatban 923 önkéntes vett részt. Mint kiderült, azoknál a résztvevőknél, akik a MIND-étrend szerint táplálkoztak, 53 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, ám a rizikó azoknál az önkénteseknél is 35 százalékkal alacsonyabb volt, akik csak részlegesen tartották be a diétát.
„Sokkal jobb egészségnek örvendenek mindazok, akik hosszú időn át megfelelően étkeznek” – mutatott rá a táplálkozás-epidemiológiai kutatást irányító Martha Clare Morris, a Rush Egyetem docense. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nemzetközi árajánlati rendszer – átláthatóbb rendezvényszervezési piac
Nemzetközi árajánlati rendszer bevezetését javasolja a MaReSz a rendezvénypiac számára.…
Tovább olvasom >Országos kutatás: többször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nehéz megszervezni
Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a…
Tovább olvasom >Országos kutatás: többször reggelizne a magyar úgy, mint húsvétkor, de nehéz megszervezni
Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >A digitális detox a húsvéti böjt idején: az addiktív telefonhasználat sokkal súlyosabb és általánosabb probléma, mint gondoljuk
A húsvéti böjt hagyományosan a befelé fordulás, a lemondás és…
Tovább olvasom >Kegyetlen április fagykárok: akár 100%-os terméskiesés is előfordulhat
Az április eleji tavaszi fagyok ismét komoly problémát okoztak a…
Tovább olvasom >