Étrenddel csökkenthető az Alzheimer-kór kockázata
A megfelelő étrend szignifikánsan csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát – állítják egy tízéves kutatás alapján amerikai tudósok.
A chicagói Rush Egyetem kutatói eredményeiket az Alzheimer's & Dementia című folyóirat márciusi számában tették közzé.
Az Alzheimer kór az időskori elbutulás, a demencia leggyakoribb formája. A Nemzetközi Alzheimer Társaság adatai szerint bolygónkon 40 millió ember szenved e súlyos kórban, a fejlett világban, Észak-Amerikában és az észak-európai államokban a legmagasabb a megbetegedési ráta, a legalacsonyabb pedig a mediterrán térségben és Ázsiában. Különösen kedvező a megbetegedési statisztika Olaszországban és Japánban – olvasható a LiveScience hírei között.
A feltételezések szerint az Alzheimer-kór kialakulását genetikai, környezeti, valamint életmódbeli tényezők összessége segíti elő. Korábbi kutatások kimutatták, hogy rizikófaktort jelent az elhízás, a hipertónia, a magas koleszterinszint, a szív és érrendszeri betegségek, valamint a cukorbaj.
A Rush Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a mediterrán étrendet és a magas vérnyomás megelőzését szolgáló DASH-diétát (Dietary Approaches to Stop Hypertension) ötvözték. Az így kialakított MIND (Mediterranean-DASH Intervention for Neurodegenerative Delay) elnevezésű étrend 10 ajánlott és 5 tiltott ételféleséget kínál. Az előbbiekhez a zöld leveles zöldségeket és egyéb zöldségféléket, az olajos magvakat, a bogyós gyümölcsöket, a hüvelyeseket, a teljes kiőrlésű gabonaféléket, a halat és a baromfihúst, az olívaolajat, valamint a bort sorolták a kutatók. A szellemi leépülést elősegítő élelmiszerek lajstromában pedig a vörös húsok, a vaj és a margarin, továbbá a sajt, a sütemények és az édességek, a sültek és a gyorséttermi fogások szerepelnek.
A tízéves követéses vizsgálatban 923 önkéntes vett részt. Mint kiderült, azoknál a résztvevőknél, akik a MIND-étrend szerint táplálkoztak, 53 százalékkal csökkent az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, ám a rizikó azoknál az önkénteseknél is 35 százalékkal alacsonyabb volt, akik csak részlegesen tartották be a diétát.
„Sokkal jobb egészségnek örvendenek mindazok, akik hosszú időn át megfelelően étkeznek” – mutatott rá a táplálkozás-epidemiológiai kutatást irányító Martha Clare Morris, a Rush Egyetem docense. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Vonzások és választások
Az Eventrend cégcsoport 2024 végén reprezentatív kérdőíves kutatást végzett közel…
Tovább olvasom >Vegyes érzelmekkel viszonyulnak a magyarok a humanoid robotokhoz
Januártól 12–14 millió forintos áron már Magyarországon is elérhetők a…
Tovább olvasom >A fiatalok és idősek a legboldogabbak, a negyvenesek a legboldogtalanabbak – KOMETA kutatás a boldogság világnapjára
A magyarok 54 százaléka boldog vagy többször az, mint boldogtalan…
Tovább olvasom >További cikkeink
NGM: 2025 az áttörés éve, a felzárkózás nem akad el
Az Eurostat csütörtökön megjelent adatai szerint 2024-ben Magyarországon az egy…
Tovább olvasom >EY: Már a magyar cégeket is mesterséges intelligenciával támadják
Idehaza is a vállalati visszaélések mindennapos eszközévé vált a mesterséges…
Tovább olvasom >Szalámifronton támad a PICK: edukál és szórakoztat a Z-generációnak szóló kampány
Több mint másfél évszázada a magyar asztalok elmaradhatatlan szereplője a…
Tovább olvasom >