Étolajat vizsgál a Nébih
Megvizsgálja a Nébih azokat a gyanús étolajokat, amelyeket egy szakértői csoport talált nemrég több hazai üzletben. Az adóhatóság azt állítja, hogy szigorúan fellépnek a csalók ellen, ám úgy látszik, nem sikerül elriasztaniuk a bűnözőket – írja a Magyar Nemzet Online.
Megvizsgálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azokat a vélhetően áfacsalásból származó étolajokat, melyeket egy szakértői csoport talált nemrégiben több élelmiszerbolt polcain. Míg az itthon előállított étolaj jellemzően 400–510 forintba kerül literenként, a gyanús termékek között van olyan, amelyikért alig 300 forintot kell fizetni. Az árkülönbségre egy magyarázat lehet a szakértők szerint, hogy a termékek áfáját elcsalták. Az is gyanús, hogy az étolajok címkéire bizonytalan hátterű cseh, ukrán, szerb, horvát cégek kerültek. A Hír TV az üggyel kapcsolatban Pleva Györgyöt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatóságának vezetőjét is megkereste, aki arról beszélt, 2008 óta több mint kilencezer vizsgálatot végeztek ebben a termékcsoportban, és az utóbbi időben nem találtak hiányosságokat. A bejelentések hatására azonban haladéktalanul megkezdik e termékek ellenőrzését. Hozzátette: az európai uniós előírások szerint e termékkörnél nem kell feltüntetni a gyártót, s ez megnehezíti a felelősök felderítését. A Nébih már vizsgálja, hogyan lehetne szigorítani a jelölési előírásokon.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Hír Televíziónak arról beszélt, nem csak étolajjal foglalkoznak az áfacsalók, a cukor és a liszt is a célkeresztjükbe került. A tárcavezető szerint a NAV-nak, a Nébihnek, illetve a rendőrségnek a legkeményebben fel kell lépniük a csalók ellen.
Ugyanez a szakértői csoport egyébként 2011-ben már végzett egy hasonló vizsgálatot, és ez vezetett az amerikai kitiltási botrányhoz. Csakhogy a vizsgálat szerint a korábban érintett márkákból jó néhány most ismét megjelent bizonyos áruházak polcain. A CBA kommunikációs igazgatója ugyanakkor nem tud róla, hogy a náluk forgalmazott étolajjal bármi probléma volna. Mint elmondta: szállítóiknak nyilatkozniuk kell arról, hogy az áthárított áfát elszámolják a költségvetéssel szemben.
hirdetés
A televízió a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) is megkereste az ügyben. Azt a választ kapták, a kormány az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésével pont az ilyen kétes eredetű áruk beáramlását szeretné megakadályozni. Az adóhatóság adatai szerint a rendszer segítségével 2011 óta ezres nagyságrendben buktak le étolajjal üzletelő csalók. Ám a lebukások, úgy látszik, mégsem riasztották el a bűnözői köröket. A szakértői csoport ugyanis arra is rávilágított, hogy négyből három cég továbbra is működik azok közül, amelyek a 2014-es, áfacsalásban érintett vállalkozások listáján szerepeltek. (mno.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Újra megjelent a madárinfluenza Csongrád-Csanád vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Csongrád-Csanád vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági…
Tovább olvasom >Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében…
Tovább olvasom >Nébih: a hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás kezelése során
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >