Ételművészet

Szerző: trademagazin Dátum: 2009. 05. 05. 08:00

Ezúttal nem a food stylingra célzunk; „magasabb összefüggésekről” van szó! Heston Blumenthal London melletti éttermében például tengeri tájképeket formáznak ételből – bentoban, a japánok tradicionális ételhordó dobozában szervírozva, amely az ételkínálás egyfajta formájává avanzsált Európában. Ezt az eszközt is átértelmezte egy titokzatos vállalkozás: az Obacchi Jacket Lunch Box magukat étel-hackereknek nevező dizájnerei többtucatnyi rocklemez borítóját alkották újra húsból, halból, zöldségekből és fűszernövényekből a bentoban. Bár lehet, hogy egy ismeretlen célú, sikeres gerillamarketing-akcióval van dolgunk, hiszen Obacchi Jacket Lunch Box néven semmiféle cég, étterem, de még alkotói csoport vagy galéria sem található az interneten, ám az biztos, hogy sikerült a bento intézményét fiatalok széles rétegével megismertetniük a világban: az albumborítókat ábrázoló ételköltemények sztoriját a Google-ban közel ötszáz zenével és modern művészettel foglalkozó, különböző nyelveken írt blogban találtuk meg.
Egy másik, a közelmúltban a komoly sajtóvisszhang szintjéig eljutott gasztrokulturális „igazgyöngy” a festett tortilla. Bár ízig-vérig 21. századi „művészeti ágról” van szó, amelyben a művészek kukoricalepényen örökítik meg impresszióikat életről, családról, történelemről, az ötlet még a hetvenes években született, amikor José Montoya mexikói művész odaégetett tortillájában látta meg a műalkotás alapját. Joe Bravo, a Los Angelesben alkotó sikeres festő például pénztelenségében kezdett el tortillára festeni, valódi vászon helyett. Ő az azték szimbólumokat, a mexikói és chicanói ikonográfiát értelmezte újra e sajátos módon. Azóta művészek tucatjait inspirálja festésre a latin kenyérfajta, már kiállításokat is rendeznek az ilyen alkotásoknak. A trendből a vendéglátósok is igyekeznek profitálni: a művészet és kreativitás ügyes kombinációjával könnyed, stílusos módon kommunikálhatják éttermük hangulatát.
Étel és művészet valódi találkozására itthon néhány évvel ezelőtt láthattunk példát: a szentendrei Aranysárkány étteremben ételek és művészek ihlették meg „egymást”, amiből néhány igazán sajátságos étlapalbum született.

Kapcsolódó cikkeink