Észrevétlenül lopózik be az informatika az üzletterekbe

A jövő boltjában a jövő vásárlója kényelmesen, gyorsan és a döntéshez szükséges információkkal felvértezve elégíti ki igényeit. Nem is veszi észre, s összetett informatikai rendszerek felhasználójává válik, komplex hálózatokon keresztül szerez információt, pedig számára csak úgy tűnik, rápillantott egy polcra vagy megnyomott egy gombot.Nem is olyan távoli jövő, sőt egyes országokban már inkább jelen, hogy a fejlett digitális technológiák az üzletek szerverszobáiból, háttérrendszereiből kivándorolnak a vásárlótérbe is. Az informatikai eszközök bevetése éppen annyival teszi kényelmesebbé és jobbá a bevásárlást, mint amennyivel egyszerűbb és hatékonyabb a képeslapfeladásnál mobilinterneten keresztül egy kirándulás képeit feltölteni egy webhelyre.
Szerencsére mára ezt a hazai üzletek többsége is felismerte, s rájöttek, hogy az informatikai háttér nem egy felesleges pénzkidobás, hanem alapvető szükséglet, a hatékony üzemelés elemi feltétele. Az informatikai eszközökkel nemcsak a logisztikai, készletezési és pénzügyi feladatokat lehet fejleszteni, hanem tökéletesen alkalmas a vásárlói bizalom növelésére, illetve a kiszolgálás minőségének javítására is. A vonalkódos rendszerek, az intelligens kasszapultok és a háttérinformatikai elemek ma már szinte kötelező elemei az üzleteknek, de ennél jóval messzebbre visz ez az út.

Áru helyett a vevő a középpontban
A jövőben a technológia továbbterjeszkedik majd a vásárlói téren belül, s az eddigi áruközpontú szemlélet helyett egy vásárlóközpontú viselkedés lesz jellemző az üzletekre. Ehhez a célhoz az elektronikus polccímkék, az információs kioszkok vagy éppen az önkiszolgáló kassza segítheti hozzá a boltokat, s azon szereplők, akik a többiek előtt ismerik fel ezeket a lehetőségeket, vásárlókat, ügyfeleket csábíthatnak el a konkurenciától. A vevő kiszolgálása, információval való ellátása IT-eszközök segítségével ráadásul nemcsak az ő kényelmét biztosítja, hanem minden eddiginél fontosabb adatokat ad majd a vásárlói szokásokról, attitűdökről.
Az első időszakban természetesen lehetnek szkeptikusai is a modernizálásnak. Az idősebb korosztály, vagy az alsóbb társadalmi rétegek számára nehezebb az áttérés, sokkal inkább idegenkednek mindentől, amit nem ismernek. Miattuk fontos az, hogy az informatikai fejlődés ne járjon együtt tanulási kényszerrel, ne kelljen tudni használni az újdonságokat, hanem minden működjön készségszinten, s ne a technológiára akarják rászabni a vevőt, hanem épp fordítva, a vevő igényeihez igazodjanak az eszközök.

Fizess önállóan!
Az egyik fontos újdonság, amivel a vásárlók a közeljövőben találkoznak majd, a „self-checkout”, vagyis az önkiszolgáló kassza. Nálunk inkább csak terv, de az Egyesült Államokban, illetve egyre több európai országban is jó ideje használatban van a megoldás. A rendszer lényege, hogy a nagyobb bevásárlóközpontokban a pénztárosok által üzemeltetett kasszák mellett ember nélküli kijáratok is vannak, s a vevőknek nem kell végigállni a hosszú sort, hanem önmaga húzhatja le a vonalkódolvasóval a termékeket, s pénztáros nélkül ki is fizetheti a végösszeget.
Az elv egyszerű: a vevő pontosan ugyanazt teszi meg önmaga, mint amit a pénztáros is, tehát a szalagra feltett termékeket a vonalkódolvasóval regisztrálja, majd szokás szerint beteszi az árut a szatyrokba. Eközben egy interaktív érintőképernyős felület, illetve audiovizuális üzenetek kalauzolják végig a vevőt a folyamatokon. Az árak beolvasását követően ugyanezen a felületen keresztül a vevő megnézheti, hogy mi mennyibe került, mennyit fizet összesen, és végül kiválasztja a fizetés módját, ami lehet készpénz, kártya, vagy akár utalvány is. A biztonság érdekében az önkiszolgáló kasszák szigorúbb kamerás védelmet kapnának, illetve egy intelligens rendszer a szalagra helyezett termékek súlyát is figyelné a fizetés előtt és után. A lopás esélye így körülbelül annyi, vagy talán kevesebb, mint a pénztárosok esetén.
Szlovéniában egy áruházlánc már 100 üzletében vezette be az önkiszolgáló kasszákat, s a siker egyik nagy meglepetése, hogy az idősek nagyobb százalékban veszik igénybe ezeket, mint a fiatalok. Az idősek több esetben bizalmatlanok a bolti eladókkal és pénztárosokkal szemben, így nekik az a motiváció, hogy így biztosan annyit fizetnek, amennyit vásároltak. A szlovén sikert az is mutatja, hogy ezekben az üzletekben a vásárlások 23 százaléka az önkiszolgáló kasszákon történik.

Nálunk is terjedőben az e-címke
Az önkiszolgáló kassza mellett a másik, Magyarországon is terjedőben lévő technológia az elektronikus polccímke. A Szintézis Informatika Zrt. beszámolója szerint már 3 Praktikerben, 2 CBA-ban (egy számítástechnikai szaküzletben, illetve egy gyógyszertárban is) működik jelenleg is szegmens alapú LCD-címke-rendszer. Az idei évben továbbbi 3 üzletben várható az installálása.
Hazánkban ugyan több cég is foglalkozik ilyen megoldásokkal, de teljes boltinstallációja csak a Szintézisnek van. Ráadásul a cég komoly pénzt fektetett piackutatásokba is, hogy a lehető legjobb elektronikus polccímke-megoldást lehessen az érdeklődő boltoknak ajánlani. Több esetben kiderült, hogy a jónak tűnő, dizájnos rendszerek valójában működésképtelenek, de több nemzetközi áruházlánc meglátogatása után a cég a svéd Pricer termékeit találta a legjobbnak. Nem véletlen az sem, hogy világszinten a Pricer 60 százalékos részesedést tudhat magáénak saját piacán.
Egy elektronikus polccímke-rendszer esetében kritikus, hogy a kommunikáció kétirányú legyen, tehát az árak kiküldése után a címke visszajelzést is küldjön a sikeres kommunikációról. Másrészt a Pricer-rendszeren belül együtt kezelhetőek a szegmens alapú kijelzők a teljesen grafikus pont-mátrix kijelzőkkel, illetve lehetőség van arra is, hogy egyes termékcsoportoknál megmaradjon a klasszikus módszer, ha arra van igény.
A CBA-áruházban például az egész boltban szegmens alapú címkék vannak, kivéve a zöldségrészlegen, ahol grafikus kijelzők teljesítenek szolgálatot. Ezeken a termék neve és ára mellett feltüntethető a származási hely, tárolással kapcsolatos figyelmeztetések, vagy bármilyen tetszőleges üzenet vagy ábra. A Szintézis stratégiai üzletágvezetője, Szabó Dávid véleménye szerint „habár a szegmens alapú címkék is kielégítenek minden igényt, 8-10 év múlva, amikor a grafikus kijelzők ára is alacsony lesz, fokozatosan át fognak minden esetben térni arra.”
Az LCD-megoldások mellett létezik még e-papír megoldás is, amit a székesfehérvári Laurel Kft. kínál megoldásai között. Ennek használata viszont egyelőre még meggondolandó, ugyanis az e-papír ára túl magas, így a bevezetés költsége meghaladhatja a jelenleg jobb minőséget biztosító grafikus címkékét. Előnye viszont, hogy az e-papír nem fogyaszt energiát, csak a feliratok változtatásakor, így egy apró elemmel is hosszú ideig működőképes maradhat, illetve az e-papír megjelenése sokkal közelebb áll a valódi papíréhoz, így a váltás feltűnésmentes lehet.

A vásárlók többségének tetszik az ötlet
Függetlenül a megjelenítő típusától, az adatokat a központi szerverről a címkékre kétféle úton lehet eljuttatni. Az egyik a rádiófrekvenciás adó, ami lassabb és kevésbé biztonságos, mint a másik, az infravörös megoldás.
Az utóbbiról a legtöbb embernek a távirányítók és mobiltelefonok infraportja jut eszébe, ami ehhez képest egy primitív technológia.
A Szintézis által ajánlott Pricer-eszközök infravörös kommunikációja jóval fejlettebb a mobiltelefonokban használttól, így nagyobb távolságban is működőképes, és közvetlen rálátásra sincs szükség a címkék és az antennák között.
Egy másik tévhit az elektronikus címkékkel kapcsolatban az, hogy drága a bevezetése, s csak nagy hipermarketeknek éri meg. Mivel a rendszer ráépíthető az üzlet meglévő informatikai infrastruktúrájára, s egy bázisállomáson, az adóvevőkön és a címkéken kívül nincs szükség további beruházásokra, ezért a volumennel együtt változik a költség, tehát kisebb üzletek számára is elérhető.
A Szintézis becslései szerint 1-2 év megtérüléssel lehet számolni, de figyelembe véve azt, hogy a gyakori árváltoztatásoknak sem lesz extra erőforrásigénye, illetve a friss áruk nap végi akcióit pontosan lehet vezérelni, inkább hasznot termel.
Szabó Dávid, a Szintézis stratégiai üzletágvezetője lapunknak elmondta azt is, hogy egy Magyarországon végzett felmérés szerint a vásárlók csupán 5 százaléka ragaszkodik a normál papírhoz, 25 százalék nem is észleli a különbséget, 30 százalék örömmel fogadta a váltást, 40 százaléknál pedig kifejezetten a bizalom növekedésével járt az e-címke bevezetése. A papírcímkéknél a csere minden egyes darabnál 2 perc emberi munkát igényel, és nagyon sok a hibalehetőség. Az alul- és felülárazott termékek a pénztárnál panaszt generálnak, míg a hiányzó árcímkék csökkentik az adott termék eladásait.