Rengeteg bodza terem Magyarországon

A bodza, egészen pontosan a fekete bodza, már az ókori rómaiak köré­ben ismert volt. Azt nem tudni, hogy virágjából főztek-e már akkoriban is teát, bogyóiból lekvárt, de arról maradtak feljegyzések, hogy a nők őszülő hajtincseiket a termés levével színezték, írta meg a Magyar Nemzet. Azóta hatásosabb hajfestékek jelentek meg, ám a bodzáról sem feledkezett meg az emberiség, sőt egyre változatosabb formában hasznosítja ezt a növényt. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tűztől és más bajoktól. Az első magyar nyelvű füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) főleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint a „torokgyékot mosd az vizével” és a „köszvényes lábra jó a levelét párlani” tanácsok is szerepeltek benne. A növény egyik gyógyhatású része a virágzat, amely elsősorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, kevés cián­glikozidot tartalmaz. Európa egyes országaiban palacsintatésztába mártott és forró zsiradékban kirántott bodzavirágzat a kedvelt, különleges csemegék közé tartozik. (A fekete bodza rokona, a gyalogbodza azonban nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése enyhébb-súlyosabb következményű növényi mérgezést okozhat!) A nagy költségek miatt az alkoholos formáció a ritkább felhasználási út. A bodzavirágból vagy bodzabogyóból készíthetőek mártások és szirup, de felhasználható fagylaltok, krémek készítésére is.

Ennek a fantasztikus növénynek kiemelkedően magas a C-vitamin-tartalma, ezenkívül bőséges A-, D-, E-, B6- és B12-vitamin-forrás. Az ásványi anyagok közül nagyobb mennyiségben vas és kálium található benne, emellett cink, foszfor, kalcium, réz és szelén. Az egészséget támogató tulajdonságai között említhető immunerősítő hatása, erős izzasztó jellegzetessége révén csillapítja a lázat, vízhajtó tulajdonsága miatt fogyasztó, testsúlycsökkentő, emellett enyhe hashajtó. Köptető, köhögéscsillapító, felszabadítja a légutakat, elűzi a bélférgeket, segít a daganatos megbetegedések megelőzésében, erősíti a szívet, hatékonyan csökkenti az asztma tüneteit, ráadásul a vért is tisztítja – bár az utóbbi nehezen képzelhető el, miként zajlik. Antiszeptikus hatása miatt szájöblítőnek, szájvíznek is alkalmazható, ezenkívül megszünteti az árpát, illetve külsőleg használva fertőtlenítő hatású. Olyan véleményeket is hallani, hogy a bodza nemcsak bizonyos tünetekre, hanem az egész szervezetre hat, valóságos varázsló. Ha mindez igaz, akkor ez a növény eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

A kísérleti telepítések 1988 környékén kezdődtek, egy évtized múlva egyre többen láttak fantáziát a gyógynövényként tisztelt bodza termesztésében, mondta Csizmadia György, a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete igazgatója, aki maga is 13 hektáron gondoz ilyen növényt. Eddig három jól elkülöníthető hullámban telepítették a bodzát. Először a Bács-Kiskun megyében és a Tokaj-Hegyalján élő szőlősgazdák láttak fantáziát benne, hiszen a művelése kevesebb figyelmet és kezdőtőkét igényel, mint a szőlőé, ellenben nagyjából annyit hoz. 1997-2003 között sokan telepítették ezt a növényt, de idővel többen felhagytak vele, mert kiöregedtek a fák, és nem volt kedvük újat ültetni. Az elmúlt évtizedben megjelentek a 10-20 hektáros, a legmodernebb technológiával gondozott ültetvények. A legtöbb a Dunántúlon, illetve a jól termő löszös helyeken jött létre, míg a homokon elvétve találni bodza-monokultúrát, mert ez sem viseli el a mostoha körülményeket. Egy-egy bodzafa nagyjából 20 éven át terem elfogadható mennyiségű bogyót, de 15 éves kora után jelentősen csökken a hozam. Egy-egy fürt 5-15 dekás lehet, egy fa 5-8 kilótól akár 50 kilogrammnyi bogyót terem. Kedvező időjárás esetén akár 30 ezer tonna bogyót is leszednek az országban, de idén a termés legfeljebb csak 20 ezer tonna lehetett.

A Magyarországon őshonos bodzabogyó kilójának ára érdekes hullámzást mutatott az elmúlt évtizedekben. 1998-ban 60 forintot adtak a felvásárlók kilójáért, 5 évvel később a kétszeresét, majd 2006-ban az ár visszaesett az 1998-as szintre. 2010-ben azonban 180-220 forintot ért a bogyó kilója, ami sok embert telepítésre ösztönzött. A támogatási rendszer is kedvez a bodzafák ültetésének, mivel hektáronként akár 800-1200 euró közötti összeg igényelhető évente a művelésükhöz. Jelenleg körülbelül 6200 hektárnyi bodzaültetvény van Magyarországon, ebből mintegy 4 ezer hektárt 2010 után telepítettek.

Csakhogy aztán az történt, ami ilyenkor szokott: sok lett a termés, ami a felvásárlási árak csökkenését hozta. A mélypont 2018-2019-ben volt, amikor mindössze 80 forintot adtak a bogyó kilójáért, emiatt számos gazda úgy látta, nem éri meg a bodzázás. A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett. Idén ugyanis 450 forintot is adtak egy kiló bodzáért, aminek két oka van. Az egyik a kínálat csökkenése, a másik a kereslet növekedése. Bodzabogyóból természetes színezéket, gyümölcsleveket, energiaitalokat készítenek. Ez a hagyományos vonal, a kereslet megugrását a gyógyászati felhasználás drasztikus emelkedése okozta. Vírusellenes hatása, magas C-vitamin- és vastartalma miatt ebben az évben különösen keresett lett. Csizmadia György szerint az egyik, korábban Magyarországon nem üzletelő, növényi kivonatokat gyártó finn cég 2 ezer tonna bodzát rendelt, egy svájci gyógyszergyár a szokásos 20 tonna háromszorosát igényelte. Máshonnan nem tudják beszerezni, mert ugyan másutt is nő bodza, de az üzemszerű termesztésével csak ebben a régióban foglalkoznak. A világ össz­termelésének körülbelül kétharmadát Magyarország adja. Az egyetlen rivális Ausztria, de az ottani kínálat messze elmarad a magyartól. A hazai piacon kívül Ausztriába, Hollandiába, Lettországba fagyasztottan értékesítik a bodza virágát és termését.

Az elmúlt évtizedekben járványok idején nőtt a bodza iránti kereslet. A megannyi csodás tulajdonsággal felvértezett bodza májusban nyíló cserje – a virágzat illóolaj-tartalmának köszönhetően kellemes illatú, messziről érzi az ember. A fehér színű összetett virágzat nemcsak illatos, hanem feltűnő színfolt az utak mentén, árokpartokon, erdőszéleken. Mind gyakrabban dísznövényként is ültetik a hazai kertekbe. Ősz elejére érik be a lilásfekete színű csonthéjas termés, a bodzabogyó.

A virágzatból készített üdítő és minden más termék biztonsággal fogyasztható, de nem árt az óvatosság! A levelek, ágak és az éretlen termés ugyanis lektint tartalmaznak. A lektinek olyan fehérjék, amelyeket a növény a legelő állatok ellen termel, hasmenést és hányást okoznak. Ezért a leveleket, az ágvégeket és az éretlen terméseket tilos gyűjteni. Ha mégis keveredik ilyen rész a bogyók közé, a csodaszernek remélt készítmény kellemetlen hatást okozhat. (agrarszektor.hu)