Érzelmeinket is rombolhatja a cukorbetegség

A vércukor-rendellenességek érzelmeinket is befolyásolhatják, érzelmeink pedig felboríthatják a diabétesz kontrollját – írja egy német szakfolyóiratra hivatkozva a mipszi.hu.

Sokan tudják, hogy az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség súlyosan károsíthatja a fizikai egészséget – ám a vércukor-rendellenességek érzelmeinket is befolyásolhatják, érzelmeink pedig felboríthatják a diabétesz kontrollját.

A vércukorszint szélsőséges értékei jelentős hangulatváltozásokat okozhatnak, és a kutatók most azt állítják, hogy a vércukorszint gyakori változásai – vagyis a glikémiás variabilitás – is hatást gyakorolhat a cukorbetegek kedélyállapotára és életminőségére. A depressziót régóta összefüggésbe hozzák a diabétesszel, különösen a 2-es típussal, de az nem egyértelmű, hogy a depresszió váltja ki valahogyan a cukorbetegséget, vagy a cukorbetegség vezet a depresszióhoz. „A diabétesz olyan sok aggodalommal jár, ami már kimeríti a beteget, és erőtlennek érzi magát. Fontos elismerni, hogy időről időre összeroppanhatnak. Vannak olyan napok, amikor frusztráltnak, szomorúnak és fizikailag kimerültnek érzik magukat. Ez akkor válik problémává, amikor a beteg nem képes folytatni a normális életet, és folyamatosan nem szentel elég figyelmet cukorbetegségének. Azon kívül, hogy a diabétesz megnöveli a súlyos szövődmények kockázatát, a kontrollálatlan cukorbetegség a depressziót is súlyosbítja, ami ördögi kör kialakulásához vezet” – számol be Joe Solowiejczyk, a kaliforniai Johnson & Johnson Diabétesz Intézet kutatója.

A depresszió megnövekedett kockázata mellett a diabétesz percről percre befolyásolhatja a kedélyállapotunkat. Alacsony vércukorszint esetén például a beteg ingerlékennyé, sőt akár agresszívvá válhat, de a magas vércukorszint is hangulatváltozásokhoz vezethet, és befolyásolhatja koncentrációs készségünket.

A Diabetes Technology & Therapeutics szakfolyóiratban ismertetett egyik szűk körű kutatásból az derült ki, hogy a vércukorszint gyakori ingadozása a 2-es típusú diabéteszben szenvedő nőkben alacsonyabb életminőséggel és negatív hangulatokkal áll összefüggésben.

Bár a cukorbetegség és a vércukorszint valóban befolyásolja az érzelmeket, az érzelmek is hatást gyakorolhatnak a betegek vércukorszintjére és diabétesz kontrolljára. A szaklap ugyanazon számában közzétett másik kutatásból az derült ki, hogy a diabéteszben nem szenvedő bungee jumpingolókban az ugrással összefüggő stressz jelentősen megnövelte a vércukorszintet. A szervezet normális „menekülj vagy küzdj” reakciójának köszönhetően a stresszhormonok szintje is megemelkedett. Amikor ez történik, a máj glükózt szabadít fel, hogy energiát biztosítson a szervezet sejtjeinek. A cukorbetegek azonban nem rendelkeznek elég inzulinnal ahhoz, hogy ezt a glükózt a sejtekbe engedhessék, ezért ahelyett, hogy energiát termelne, a cukor felhalmozódik a vérben.

Ráadásul a 2-es típusú diabéteszben szenvedőkkel szemben rengeteg előítélet is van a társadalomban. A többségük túlsúlyos és ülő életmódot folytat, de a túlsúly önmagában nem okozza a betegséget. A cukorbetegség kialakulásában más tényezők, például a genetikai hajlam is szerepet játszik. Mivel azonban a testmozgás és a fogyás megelőzheti a 2-es típusú diabéteszt, a társadalom gyakran hibáztatja ezeket a betegeket állapotukért.

Solowiejczyk szerint éppen ezért, ha valaki állandóan ingerlékeny, dühös vagy szomorú, feltétlenül beszéljen szakemberrel, mert ilyen esetben fennállhat annak veszélye, hogy elhanyagolja a betegségét.