Tavaly november–decemberben az élelmiszer-kiskereskedelem virsliből – hentes szaküzletek nélkül – közel 6 milliárd forint bevételt ért el; 12 százalékkal többet, mint előtte szeptember–október során. Mennyiség szempontjából még nagyobb a növekedés mértéke: a november–decemberi közel 5 ezer tonna plusz 14 százalékot jelent, a megelőző szeptember–októberi periódussal szemben. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.

Egy kilogramm virsli mennyiségi eladással súlyozott átlagos fogyasztói ára tavaly november–decemberben 1212 forintot ért el. Ez 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

Ami az idei trendeket illeti: az első félévi, közel 17 milliárd forintos forgalom 12 százalékkal haladja meg a tavaly január–júniusit. Ezzel egy időben a boltok 14 ezer tonnát meghaladó mennyiséget adtak el, ami 18 százalékkal több a tavalyi első hat hónapinál.

Ha a legutóbbi május–júniusi időszakokat vesszük, akkor csökkentek a mennyiségi eladással súlyozott fogyasztói átlagárak: Az idén május–júniusi, kilogrammonkénti 1112 forint ugyanis 11 százalékkal kisebb, mint a múlt évi hasonló periódusban mért 1248 forint. A tavalyelőtt május–júniusi átlagár 1160 forint.

Az önkiszolgáló és a csemegepultnál történő értékesítés megoszlása a teljes forgalomból nem változott: értéket tekintve 79 százalék jutott az önkiszolgálóra, mennyiségben pedig 76 százalék mind tavaly január–június között, mind az idén.

Ha a bolttípusok súlyát nézzük, akkor az idei trendek azt mutatják, hogy a virsli eladása erősen koncentrálódik: a főleg szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2500 négyzetméteres csatorna 49 százalékkal részesedett a forgalomból – érték szempontjából – az első félév során. A tavalyi hasonló időszakban viszont még csak 41 százalékkal.

Ezzel egy időben mindegyik bolttípus piaci részesedése csökkent 1-3 százalékponttal.