Érdekképviselet – mérettől függetlenül

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

– Milyen főbb kihívásokkal és eredményekkel zárult az előző év a magyar kiskereskedelmi szektorban?

Dr. Kozák Tamás
főtitkár
Országos Kereskedelmi
Szövetség

– Tudom, azzal még nem mondok sokat, hogy nagyon nehéz éve volt a kiskereskedelemnek. Nézzünk néhány számot anélkül, hogy elmerülnénk a statisztikai adatokban. A háztartási fogyasztás 2023-ban visszaesett az előző évhez képest, és mivel körülbelül a felét költjük el annak a pénznek, amit nem megtakarításra szánunk, mindez a kereskedelemben is éreztette hatását. A kiskereskedelmi forgalom közel 8%-kal esett vissza éves szinten, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy még az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásának volumene is csökkent. Fontos figyelmeztetés lehet a gazdaságpolitika döntéshozói számára, hogy a kereskedelem a megtermelt hozzáadott értéken keresztül egyre kisebb mértékben tud csak hozzájárulni a GDP-hez, és ilyenkor arról az ágazatról beszélünk, amelyik az egyik legnagyobb foglalkoztató.

– Hogyan értékeli az aktuális év első néhány hónapjának kereskedelmi teljesítményét? Van-e már látható trend vagy változás az előző évhez képest?

– Végre megkezdődött egy visszafogott erősödés. Amennyiben fenntartható a prognosztizált GDP növekedése, és sikerül az inflációt kordában tartani, úgy emelkedhetnek a reáljövedelmek, és a kiskereskedelmi vállalatok ismét a fejlődés útjára léphetnek. Ennek az évnek az egyik legnagyobb (kereskedelmet közvetve is érintő) kockázata a költségvetési deficit. Amennyiben a hiány csökkentése érdekében olyan megszorítások jönnek, amelyek a háztartási fogyasztást visszafogják, akkor azt a kereskedők is érezni fogják. Szerencsére nem nekem kell eldönteni, hogy „melyik ujjamba harapjak”, de a túlfűtött kereslet gazdaságpolitikája és az infláció csökkentésére vonatkozó célok sem járnak kéz a kézben. Szóval ez egy sokváltozós függvény, de az évkezdés mégis ad némi reményt a kiskereskedők számára.

– Milyen új technológiai fejlesztések vagy innovációk vannak jelenleg hatással a kiskereskedelmi szektorra, és hogyan befolyásolják ezek a piaci dinamikát?

– A digitalizáció, az internet alapú technológiák megértése, felhasználása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a szektor számára. Ne felejtsük el, hogy a COVID-19 alatt azok a vállalkozások könnyebben élték túl a krízist, amelyeknek volt már tapasztalatuk az online értékesítési csatornák üzemeltetésében. Most még inkább csak ismerkedünk a mesterséges intelligencia fogalmával, de nem kell túl sok időnek eltelnie ahhoz, hogy alapjaiban megváltozzon a menedzsment vagy a szakértők szerepe az üzleti döntésekben. Mindez jelentős hatékonyságjavulással is járhat. Az persze külön kérdés, hogy tudjuk kezelni a felszabaduló munkaerőt, milyen új munkakörök jönnek létre.

A mikro- és kisvállalkozások egy része másfajta problémával találkozik, például azzal, hogy ki tudják-e majd használni a digitalizáció alapú új technológiák által nyújtott lehetőségeket, lesz-e elég forrás és tudás megfelelni ezeknek a kihívásoknak.

Az elmúlt években a kiskereskedelem hatalmas átalakuláson ment keresztül, amelyet két, egymással összefüggő és egymást erősítő fő tényező hajtott: a technológia és a változó fogyasztói magatartás – és ne feledkezzünk meg a pandémiáról vagy a szomszédunkban zajló háborúról sem. A COVID-válság következtében bekövetkezett üzletbezárások jelentős veszteségeket okoztak a kiskereskedelmi ágazatban, számos kisvállalkozás csődbe ment. Az ukrán–orosz háború „megzavarta” az ellátási láncokat, és évtizedek óta nem látott szintre emelte az inflációt. Az értékláncok végén a kiskereskedelmi vállalkozásokat különösen az élelmiszerek inflációja, a logisztikában és a boltokban a magas energiaárak, végül pedig egyes árucikkek ellátási hiánya is sújtotta. A fogyasztók és a vállalkozások növekvő tudatossága a fenntarthatóság biztosítását és új üzleti modelleket eredményezett, amelyek például a bérlést, javítást, felújítást vagy viszonteladást helyezték sok esetben előtérbe. A fogyasztók egyre inkább érdeklődnek a termékek eredetével és fenntarthatóságával vagy etikai szempontokkal kapcsolatos információk iránt, és megnőtt a környezetkímélőbb, etikusabb termékek iránti kereslet. A kiskereskedők is arra törekednek, hogy a fogyasztói igényekre reagálva növeljék a fenntartható és körforgásos termékek és szolgáltatások kínálatát.

– Milyen változásokat figyelt meg a fogyasztói viselkedésben, és milyen stratégiákat alkalmaznak a kereskedők, hogy megfeleljenek ezeknek az új igényeknek?

– Az új varázsszó vagy kifejezés az omnichannel. Az offline és online csatorna egyaránt szerepet kap a fogyasztói vásárlásban. A mobiltelefonon például rákeresünk egy termékre, megnézzük, hol kedvező az ár, elmegyünk a boltba, ki vagy felpróbáljuk a kiszemelt árut, majd helyben kifizetjük vagy hazaszállíttatjuk a terméket. Láthatjuk, hogy az ár mellett a kényelem és az ügyfélélmény játszik egyre fontosabb szerepet.

– Milyen makrogazdasági tényezők befolyásolják leginkább a kereskedelmi szektor teljesítményét jelenleg? Hogyan készül fel a szektor ezekre a kihívásokra?

– Talán szerencsésebb, ha a makrokörnyezeti tényezőket vizsgáljuk, és akkor nem feledkezünk meg a szabályozási, intézményi környezetről sem. A már korábban említett makrogazdasági tényezők mellett a jogalkotás kiszámíthatósága jelenti a másik nagy kihívást a vállalatok számára. Példának említhetem azt, hogy a vállalatok azt szeretnék, ha lenne elég idő egy jogszabály hatálybalépése előtt a felkészülésre. Van néhány olyan szabályozás, amelyik alapvetően meghatározza a nagyobb vállalatok jövedelmezőségét, fejlesztési lehetőségét, elég, ha csak a különadó, a kötelező akciózás vagy a plázastoprendelet néven elhíresült jogszabályokra gondolunk.

Az elmúlt években a kiskereskedelem hatalmas átalakuláson ment keresztül, amelyet a technológia és a változó fogyasztói magatartás hajtott

– Milyenek az Ön várakozásai az év hátralévő részére vonatkozóan a kiskereskedelmi piacon? Milyen tervei és célkitűzései vannak a szövetségnek?

– Mivel a kereskedelem a magyar gazdaság egyik kulcságazata, ezért nem lehet közömbös az ország versenyképessége szempontjából sem, hogyan alakul a vállalatok teljesítménye, gazdálkodása. Nincs még egy olyan szolgáltató szektor, ahol egy-egy gazdaságpolitikai döntés ilyen komplexen befolyásolná a foglalkoztatottságot, a beruházási döntéseket, a befektetéseket vagy a beszállítók értékesítési lehetőségeit. És akkor még nem is beszéltem a fogyasztók életszínvonaláról, életminőségéről. Ezt a szemléletet szeretném képviselni úgy, hogy a legkisebb vállalkozó és a legnagyobb vállalat érdekei egyaránt megjelenjenek.

Summa summarum, a kereskedelem egy ágazat, amely a hazai gazdaság fellendüléséhez elengedhetetlenül szükséges, hiszen a makrogazdasági ökoszisztéma egyik meghatározó eleme. Kevés olyan szelete van a gazdaságnak, ahol ilyen változatos, sokszínű üzleti modellek léteznek, illetve ilyen sokfajta értékesítési csatornán keresztül szolgálják ki a vásárlókat. Gondoljunk csak az élelmiszer-kiskereskedőkre és a nem élelmiszer-kiskereskedőkre, a nagykereskedőkre, vagy akár az online platformokra, piacterekre. Az értékesítési csatornák a fizikai boltoktól, a multi- és omnichannel (azaz az online és offline értékesítést kombináló) szereplőktől a kizárólag online szereplőkig, platformokig és piacterekig terjednek. A kiskereskedelmi ökoszisztéma a disztribúciós csatornák tekintetében is változatos képet mutat, és ezek a szegmensek tovább oszthatók értékesítési csatornákra, üzlettípusokra (pl. szupermarket, hipermarket, diszkont) vagy az értékesített termékcsoportokra (pl. ruházat és lábbeli, elektronika vagy egészség és szépség) szerint. Szóval ez nagyon szép szakma, jól választottam sok-sok évvel ezelőtt! //