ENSZ, EU, G20-ak: az egész világ az élelmiszerárak miatt aggódik

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete január elején felhívta rá a figyelmet, hogy az alapvető élelmiszerek ára a múlt hónapban rekord magasságot ért el, ami az inflációtól való félelemhez, protekcionizmushoz, nyugtalansághoz és a fejlődő országokból származó csökkenő kereslethez vezethet.

Az ENSZ legutolsó élelmiszerár-indexe szerint, 2010 decemberében az árak meghaladták a 2008-as szintet, mikor a kicsúcsosodó élelmiszerárak heves tiltakozáshoz vezettek Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában – megmutatva azt az azonnali hatást, amit az alapvető élelmiszerek drágulása a világ legszegényebb népeire gyakorol. Az ENSZ indexe, amely nyomon követi számos mezőgazdasági termék, például a gabona, kukorica, rizs, repce, tejtermékek, cukor és hús, árának változását, 32 százalékkal nőtt 2010 második felében, a júliusi 167 értékről a decemberi 215-re. A terményekre sújtó aszállyal és szárazsággal világszerte, az elemzők újabb áremelkedést prognosztizálnak 2011-re.

Az Európai Bizottság szerint nem lehet egyetlen okot adni, vagy egyszerűen megmagyarázni az élelmiszerárak növekedését. Az emelkedést olyan tényezőknek tulajdonítják, mint növekvő globális kereslet, rossz aratás az exportáló országokban, export tiltások és spekuláció. Az EU mezőgazdasági biztosa, Dacian Cioloş, szerint az élelmiszerárak növekedése „megmutatja egy erős Közös Agrár Politika (KAP) szükségességét” és javaslata szerint a 2013 utánra vonatkozó KAP tárgyalások egyik fő témája éppen az „életképes élelmiszer termelés” kell, hogy legyen. Hozzátette, hogy „a biztonságos és fenntartható élelmiszer ellátás előreláthatósága, tekintettel a növekvő globális igényre, a gazdasági válságra, és a piacok nagyobb volatilitására, alapvető jelentőségű, és az egyik olyan fő elem lesz, amit a Bizottság figyelembe fog venni a jövőbeli KAP megtervezésénél.”

A húsz vezető nemzetgazdaság (G20) következő találkozóján (január 27-28. Párizs), egy globális együttműködés kereteit szeretné lefektetni a szárnyaló élelmiszerárak nyomán kialakuló helyzet kezelésére, hogy elkerülhető legyen a 2008-as krízis megismétlődése. A döntéshozók félnek, hogy ha nem tesznek valamit, a dráguló élelmiszerek miatt infláció, protekcionizmus, nyugtalanság, társadalmi és gazdasági egyensúlytalanság fog kialakulni. Attól is tartanak, hogy a növekvő élelmiszerárak visszavethetik a pénzügyi válságból történő kilábalást, mivel a gyorsan fejlődő gazdaságokban, amelyek a globális újjáéledés vezetői, csökkentik a fogyasztói igényt. A mezőgazdasági biztos helyesli Franciaország intézkedését, melynek nyomán az élelmiszerárak felkerültek a párizsi G20 találkozó napirendjére. Cioloş maga is aktívan részt kíván venni a megbeszéléseken.

Az ENSZ adatainak a közlése egybe esett a fiatal, mérges algériaiak azon döntésével, miszerint az utcára vonulnak tiltakozni a munkanélküliség és az infláció ellen. A lázadás szerdán kezdődött, és egy az alapvető élelmiszerek – tej, cukor, liszt – áraiban bekövetkezett hirtelen drágulás indította el. A sajtó jelentései szerint, a helyzet vasárnapra normalizálódott, miután a kormány bejelentette, hogy felfüggeszti a jövedéki adó és forgalmi adó alkalmazását az import cukor és főzőolaj esetében, hogy csökkentse az alapvető élelmiszerek árait. Tunéziában is elindult egy váratlan tiltakozás hullám a magas élelmiszer árak és a munkanélküliség miatt – írja az euractiv.hu nyomán a tozsdeforum.hu.