Ennyi még kevés lesz a karbonsemleges gazdasághoz. Képes-e az üzleti szféra nagyobb erőfeszítésre?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2021. 03. 25. 10:08

Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

 Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.”  – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

 A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m3 friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

Kapcsolódó cikkeink