Közép- és Kelet-Európa megőrzi egészséges növekedési ütemét 2019-ben

Hosszú távú régiós kilátásait és a növekedés fő mozgatórugóit az idei bécsi Euromoney The CEE Forum keretében tartott workshopon mutatta be az UniCredit.

A kke-régió gazdasági növekedése várhatóan 2019-ben is megőrzi erőteljes ütemét.
A növekedés fő motorjai a fogyasztás, a külföldi működőtőke-befektetések (FDI), az EU-források és a digitális átállás lesznek.
Jelentős potenciál mutatkozik a kke-bankszektorban.
Az UniCredit számára továbbra is a növekedés lényeges motorja marad a kke-régió.

A kke-régió kilátásai és a kapcsolódó várakozások volt a témája annak a workshopnak, amelyet – a kke-piacokon végzett stratégiai kutatásaira, folyamatos monitoringjának eredményeire és régiós szaktudására építve szervezett az UniCredit az idei Euromoney Fórum ideje alatt.

A KKE-régió gazdasági növekedése várhatóan 2019-ben is MEGŐRZI egészséges ütemét

A kke-régió az elmúlt években igazolta, hogy képes a növekedés fenntartására. A várakozások szerint 2019-ben is kedvezően alakul majd a gazdasági környezet Közép- és Kelet-Európában: az előrejelzések alapján a GDP növekedése a legtöbb országban erőteljes (3 százalék körüli vagy fölötti) marad, bár némi ciklikus lassulás is megfigyelhető lesz. A 2017. évi ciklikus csúcsot (4,6 százalék, Törökország és Oroszország kivételével) és az átlagosan 3,7 százalékos 2018. évi GDP-növekedést követően a régió gazdasági növekedése 2019-ben is várhatóan a potenciális értéket meghaladó szinten (átlagosan 3,2 százalék körül) alakulhat, bár 2020-ban lelassulhat a világkereskedelem lassulása miatt[1].

Az EU-tag kke-országok teljesítménye lekörözheti más feltörekvő piacokét, miután a kke-régió kevésbé függ a külföldi tőkebeáramlásoktól, nagyobb mozgástérrel bír a költségvetési ösztönzők alkalmazása terén, lazább pénzügyi feltételekkel rendelkezik, EU-forrásokhoz fér hozzá és profitál a csökkenő nyersanyagárakból. A régión belül Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon nő majd legerőteljesebben a GDP a 2019-es év során. Közép- és Kelet-Európa gazdasági növekedésének fő korlátai: feszes munkaerőpiacok, különösen Csehországban és Magyarországon, valamint az esetleges kemény Brexit, amely a kke-országok exportját és beruházásait visszafogó új kereskedelmi korlátozások miatt lenne káros. A Brexittel kapcsolatos hátrányok szempontjából Szlovákia és Csehország a leginkább sérülékeny kke-piac. Oroszországban és Törökországban eltérő tendenciák is érvényesülhetnek, amint az 2018-ban is történt.

A növekedés motorjai: fogyasztás, FDI, EU-források és a digitális ÁTÁLLÁS

A belföldi kereslet, különösen az alacsony munkanélküliség és a magasabb bérek által gerjesztett fogyasztás lesz a kke-gazdaságok növekedésének fő motorja, míg az export terén esetleges ciklikus lassulás lesz majd megfigyelhető az elkövetkező néhány évben.

A külföldi működőtőke-befektetések, amelyek a múltban egyik fő motorját jelentették a régió gazdasági átalakulásának – különösen a technológia- és tudástranszfert illetően –, továbbra is fontosak lesznek majd, de nem olyan mértékben, mint az előző évtizedben. Egyes ágazatokban Közép- és Kelet-Európa vált a nyugat-európai vállalatok termelésének meghatározó részévé[2], és az FDI célpontja fokozatosan áttevődött a fejlettebb szektorokra, egyre fokozottabban érintve a szolgáltatások területét is[3]. Az FDI GDP-hez mért aránya 2,5 százalék fölött maradt a 2016-18 közötti időszakban és a várakozások szerint a következő években is hasonlóan alakul majd. A régióban működő nemzetközi vállalatok szerepe releváns marad: a külföldi vállalatok által megtermelt hozzáadott érték (ami a GDP mérőfoka) a teljes hozzáadott értéknek több mint 40 százalékát adja egyes országokban, úgymint Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Csehországban[4], amelyek egyben az európai értékláncba leginkább integrált országoknak tekinthetők.

Az FDI mellett az EU-források is fontos szerepet játszanak a régiós gazdaságokban. A 2014-20 közötti időszakban átlagosan a GDP 2,9 százalékának megfelelő összegű EU-forrás áramlik a régióba (150 milliárd EUR az EU-tag kke-országokba, Lengyelországot leszámítva), és a források felhasználásának tekintetében 2019-20 a kritikus időszak.

A digitális átállás további növekedési lehetőségeket teremt a régióban. Az internet-penetráció[5] 2010 óta 20 százalékkal nőtt a kke-országokban és ma már megközelíti a lakosság 75 százalékát, az internetet használó személyek számában mérve. A mobilhasználati penetráció[6] a kke-országokban 120 százalék a 100 főre eső mobil-előfizetések számát tekintve. Ezekkel a mutatókkal a kke-országok közelítik a nyugat-európai piacokon mért értékeket. Mindazonáltal a kke-országok gyorsabb konvergenciát tudtak felmutatni a legutóbbi években.

JELENTŐS hosszú távú lehetőségek a KKE-bankszektorban

A hitelezés növekedése a várakozások szerint kellően erős, 4-4,5 százalék körüli lesz a kke-bankszektorban 2019-ben (Közép- és Kelet-Európa Oroszország és Törökország nélkül). A rendelkezésre álló jövedelmek emelkedésével, alacsony munkanélküliség és magasabb fogyasztás mellett a lakossági hitelezés a vállalati hitelezésnél nagyobb mértékben fog nőni. Az elmúlt években a lakossági bankolásra fordított megnövekedett figyelem meglátszik abban is, ahogyan a bankok stratégiáikban a más üzletágakkal, például biztosítással, alapkezeléssel, lízinggel, valamint egyéb partnerségekkel közös szinergiák kiaknázására törekednek. A kke-bankok előtt további növekedési lehetőségek állnak a hitelezési folyamatok egyszerűsítése és zökkenőmentessé tétele terén (több hitelezési csatorna felületeinek összehangolásával, a hitelkockázatok elemzésének optimalizálásával) és a digitalizációban (az általános ügyfélélmény javítására, a csatornák fejlesztésére), hogy személyre szabott termékeket és szolgáltatásokat kínálhassanak ezáltal.

A jelenlegi hitelezési ciklus eltér a korábbitól, miután javultak a kke-bankok likviditási pozíciói és a hitelminőséget tekintve sem hasonlítható össze a helyzet a múltbélivel (a nemteljesítő hitelek aránya a 2014. évi 14 százalékról 2018-ra 5 százalékra csökkent, ha a Törökország és Oroszország nélkül számolt kke-átlagot nézzük).

A kke-bankszektorban rejlő hosszú távú potenciált az erőteljes gazdasági növekedés mellett a mérsékelt banki penetráció is jelzi, tekintettel a hitelállomány GDP-hez viszonyított alacsony szintjére. Míg az eurózóna számos országában meghaladja a 100 százalékot a hitelek és a GDP aránya, addig a kke-piacokon a mutató 70 százaléknál, ezen belül Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Oroszországban pedig még 50 százaléknál is alacsonyabb szinten áll. Továbbá, az alacsony, a néhány évvel ezelőtti értéknél jóval kisebb hitel/betét ráta (Törökország kivételével minden kke-piacon 100 százalék alatti a hitel/betét arány, sőt, a legtöbb kke-országban, nevezetesen Csehországban, Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában, Horvátországban és Oroszországban 70-75 százalék körüli) szintén növeli a lehetőségeket csakúgy, mint a digitális banki penetráció. Ez utóbbit illetően elmondható, hogy a kke-régióban jelenleg alacsonyabb a digitális bankhasználat szintje, de a növekedés üteme gyors. 2010 és 2017 között több mint megkétszereződött az internetes bankolás Csehországban, Magyarországon, Törökországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában. Szintje folyamatosan jelentősen meghaladta az internetes vásárlások szintjét a régióban.

A jövőre nézve elmondható, hogy a kke-bankszektorban folytatódnak majd a hatékonysági fejlesztések és a portfóliótisztítás, és nagyobb hangsúlyt kapnak majd a bevételek és a növekedés. A piaci részesedésért folytatott küzdelem folytatódik, és lehetőség van összeolvadásokra és felvásárlásokra is. A korábbi évek banki bevételeit illetően a nettó kamatbevétel folyamatosan nőtt a 2015-16-os alacsony szinthez képest és 2019-ben a várakozások szerint kétharmadát adja majd a kke-bankszektor teljes bevételének. A bérnyomás hatására a költségek is emelkednek, de a költség/bevétel mutató a várakozások szerint stabil marad a 2020-23 közötti időszakban, így nem ismétli meg a közelmúltban megfigyelhető erőteljes emelkedést. A hitelveszteségekre képzett céltartalékok (LLP) bruttó hitelekhez mért arányát kifejező kockázatiköltség-mutató a várakozások szerint továbbra is igen alacsony marad majd (az Oroszország és Törökország nélkül mért kke-átlag 77 bp), de fokozatosan „normalizálódik”. Az elmúlt években a jövedelmezőség legfőbb motorja a javuló eszközminőség – a nemteljesítő hitelek csökkenéséből származó alacsonyabb céltartalékolás – volt: a kke-piacokon a jövedelmezőség évről évre nőtt a 2013-17 közötti időszakban. A tőkemegtérülési mutató például jelenleg 10 százalékon áll bankrendszeri szinten (Közép- és Kelet-Európa Törökország és Oroszország nélkül) és várhatóan ezen a szinten is marad.

„A kke-régió rendkívüli gazdasági fejlődésen ment keresztül az elmúlt két évtizedben. A régió bankokkal is jól ellátott, nagy likviditású és erős verseny jellemzi minden területen. Az UniCredit a szilárd vezető pozíciója és erős régiós elkötelezettsége alapján a továbbiakban is támogatni fogja mindazon kke-piacok gazdasági fejlődését, amelyeken jelen van. A KKE Divízió a csoport növekedésének legfőbb motorja ma is és az lesz a jövőben is” – mondta Carlo Vivaldi, az UniCredit CEE Division vezetője az éves Euromoney Fórumon.

„Ma már a gyorsan változó üzleti környezet és a digitális világ jelentette kihívások, valamint az ügyfélélmény folyamatos javításának kényszere jelentik azokat a legfontosabb területeket, amelyekbe a vállalatoknak be kell fektetniük. A jelenlegi erős piaci versenyhelyzetben ez minden piacvezető számára elengedhetetlen, hiszen az ügyfelek elvárják a pénzügyi szolgáltatóiktól, hogy tartsanak lépést a változások ütemével. Ennek eredményeképpen az ügyfelek és bankjuk közötti kapcsolattartást a digitális folyamatokat felhasználó automatizálás növekvő aránya jellemzi – tette hozzá Andrea Diamanti, az UniCredit CEE CIB és PB vezetője.

2018-ban erőteljes összeolvadási és felvásárlási (M&A) tevékenységnek lehettünk tanúi a kke-bankszektorban. A tavalyi évben került sor a görög bankok fokozatos, rendezett kivonulására a délkelet-európai piacokról, Oroszországban az állami bankok konszolidációjára a központi bank vezényletével, valamint Szlovéniában és Szerbiában a meghirdetett privatizációkra. A dinamikus 2018-as év után hasonlóan erőteljes piaci tevékenységre számítunk 2019-ben is, méghozzá a délkelet-európai piacoknak köszönhetően: a már bejelentett ügyletek és első nyilvános részvénykibocsátások, egyes regionális csoportok kockázati kitettségeinek csökkenése és az egyes országokban (Szlovéniában és Szerbiában) zajló privatizáció nyomán.