Magazin: Emelkedtek a sertésárak

Az ólakban hatvan éve nem volt ilyen kevés disznó, mint most. A forint gyengülésével magyarázzák az áresést, ugyanis a hazai árakat a külföldiekhez igazítják. Megszokott, hogy a honi feldolgozók részint importból fedezik az alapanyag-szükségleteiket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertések száma 2011 első félévében, az egy évvel korábbihoz képest több mint két százalékkal csökkent, június 1-jén nem érte el a 3,1 millió darabszámot. Némileg biztató, hogy az anyakocák száma 218 ezer volt, számuk csak ezerrel csökkent az elmúlt egy év alatt. A sertésállomány 70 százalékát gazdasági szervezetek, 30 százalékát egyéni gazdaságok tartják.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének információi szerint nem sok nyereséget hozhat a 2011-es esztendő, mert az elmúlt évek trendjeitől eltérő módon a második félévtől folyamatosan drágult az európai és a hazai élő sertés, s az esztendő vége felé állandósult a kilónkénti 400 forintos ár. Vagyis bekövetkezett, amire másfél évet vártak; az állattenyésztők érvényesíteni tudták a megemelkedett takarmányárakat. Közben a feldolgozók a kiskereskedők felé legfeljebb negyedéves késéssel tudták a magasabb költségeiket érvényesíteni. Az októberi adatokat összevetve a 2010. decemberivel kiderül, hogy 20-25 százalékos volt a drágulás, és a decemberi előzetes adatok szerint ez folytatódott, s elérte a 30 százalékot. Ezzel szemben a húsipar átadási ára, terméktől függően 1,5-4 százalék volt, míg a sertéstőkehúsok fogyasztói ára 3,5, novemberben pedig 5,8 százalékkal emelkedett.

A feldolgozók jelzései szerint, függetlenül az aktuális ármozgástól, a legális húspiacon egész évben csökkent a forgalom, bizonyára ezért is fordulhat elő, hogy néhány nagyobb feldolgozó felhagyott a tevékenységgel, igaz, közben kisebbek nyíltak. A nagyobb vágóhidak – az ágazatot jellemző forgalomcsökkenés miatt – nem zárnak jó évet, egyedül a készítménygyártás hoz jövedelmet.

Csirkéből több, pulykából kevesebb

Az exportpiacokon érdekelt baromfifeldolgozók számára kedvező évnek számított 2011, hiszen az árbevételüket jócskán növelhették, mert a gyenge forint az exportnak kedvez. A víziszárnyas-ágazat is kiheverte már a környezetvédők korábbi érdemtelen támadásait, és az európai piacokon ismét fogadják a hungarikumnak számító liba- és kacsatermékeket. Az év végi ünnepkör idején olyannyira jelentős volt a kivitel, hogy a hazai fogyasztói piacokat ismét a kereslet jellemezte.

Az ágazaton belül legnagyobb forgalmúnak tartott csirkehúsok értékesítése tizennégy százalékkal növekedett, míg a korábban igen népszerű és jóval drágább pulykából már 10 százalékkal kevesebbet tudtak eladni. A kiskereskedelmi forgalomban a részben feldolgozott csirketermékek közül az egész csirke feldolgozói értékesítési ára másfél százalékkal, a csirkecombé öt százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csirkemell ára hat százalékkal emelkedett.

A baromfihúsok iránti forgalom változását jelzi az is, hogy a korábban prémiumterméknek számító pulykahús iránti kereslet továbbra is csökken. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból már az derül ki, hogy az esztendő első tizenegy hónapjában az egy évvel korábbinál tíz százalékkal kevesebb pulyka került a feldolgozókba.

A Baromfi Terméktanács prognózisa szerint az elkövetkező hónapokban várható a termékek iránti kereslet élénkülése, hiszen az unióból jelentős mennyiségű sertést exportálnak Kínába, s ilyenkor a vásárlók több pulykát vásárolnak. Ez a változás már érződött az esztendő utolsó heteiben. Közben megtorpant a vágócsirke iránti kereslet, ezzel együtt a kilónkénti átvételi árak 10-30 centtel mérséklődtek.

Januártól az országban az 550 tojótyúk-telepből 109 zárt be, ugyanis az unió előírásainak megfelelő nagyobb és kényelmesebb tyúkotthonokra ennyien nem cserélték le a szűk ketreceiket. Ez, és a dráguló import tartósan megemeli az árakat.