Emelkedéssel kezdte az évet a GKI konjunktúraindexe

Csaknem öt éve, 2006 elején volt utoljára ilyen magas a GKI (szezonális hatásoktól megtisztított) konjunktúraindexének értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint 2011 januárjában az üzleti bizalmi index emelkedett, a fogyasztói viszont csökkent. A 2009 tavaszi mélypont óta az üzleti várakozások szinte töretlenül törnek felfelé, a fogyasztóké viszont a választások előtt különösen gyors javulás után immár második hónapja csökken, bár továbbra is igen kedvező.

Az üzleti szférán belül kisebb-nagyobb mértékben minden ágazatban erősödött az optimizmus. Az iparban a változás szerény. A válaszolók elsősorban saját termelésű készletállományukat érezték kisebbnek, de a következő időszaki termelési kilátások is javultak valamelyest. Az elmúlt időszak termelésének megítélése viszont határozottan romlott, s a rendelésállományt – az exportét is – kisebbnek látták. A kapacitáskihasználás javult, a szerződésállománnyal lefedett termelési időszak hossza nőtt az egy negyedévvel korábbihoz képest. Az építőipari bizalmi index – a decemberi csökkenés után – januárban minimálisan, de növekedett. E mutató értéke az elmúlt négy hónapban összességében stagnált, jelezve, hogy az ágazat kilátásai egyelőre nem javulnak. Januárban számottevően romlott az előző három hónap termelési színvonalára és a rendelésállományra vonatkozó megítélés, érdemben javultak viszont a foglalkoztatási várakozások. A kereskedelmi bizalmi index értéke januárban tovább emelkedett. A rendelésekre vonatkozó várakozások jelentősen javultak, enyhén csökkenőnek érzett készletszint és kissé romló eladási pozíció mellett. A szolgáltatói bizalmi index jelentősen javult, amiben a forgalmi és létszámvárakozások optimistábbá válása játszotta a fő szerepet. Az elmúlt időszak forgalmának megítélése stagnált. A válaszadók tevékenységének bővülése előtt a kereslethiány jelenti a fő akadályt.

Az iparban és az építőiparban érezhetően javult, a szolgáltatásokban és a kereskedelemben viszont – ez utóbbinál három hónapos javulás után – romlott a foglalkoztatási szándék. Decemberben az iparban a válaszadók 12%-a tervezett létszámnövelést, januárban már 19%. A leépítést tervezők aránya 15%-ról 14%-ra mérséklődött, a bővítést tervezők aránya tehát ismét meghaladta a csökkentésen gondolkodókét. A foglalkoztatási szándék együtt nő a vállalatmérettel, a kisvállalati tervek egyenlege még negatív. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősödött. Az iparban és a szolgáltató cégeknél kissé mérséklődött az áremelési törekvés. Az építőiparban a helyzet változatlan, továbbra is az árcsökkentésre számítók vannak többségben. A kereskedelmi cégek körében viszont jócskán emelkedett az áremelést tervezők aránya, miként a tervezett árnövelés átlagos mértéke is. A fogyasztók inflációs várakozása is erősödött. A magyar gazdaság kilátásait az iparban és a szolgáltatói szektorban kissé kedvezőbben ítélték meg a válaszadók, mint tavaly év végén, a kereskedelemben nem volt változás, az építőiparban viszont tovább erősödött a pesszimizmus. A javulásra és romlásra számítók aránya nemzetgazdasági átlagban lényegében azonos, legpesszimistább az építőipar, legoptimistább a kereskedelem. A fogyasztók valamivel kedvezőbbnek látták az ország helyzetét, mint decemberben.

A fogyasztói bizalmi index második hónapja csökken. Januárban a lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét, valamint várható megtakarítási képességét is kedvezőtlenebbnek látta, mint decemberben. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése jelentősen, míg a jövőre vonatkozó kis mértékben csökkent. A lakosság saját anyagi helyzetéről alkotott véleménye a decemberi jelentős visszaesést követően januárban tovább romlott. A fogyasztók továbbra is sokkal pozitívabban viszonyulnak a jövőhöz, mint a múlthoz, bár az olló zárul.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

2011 januárjában – az EU új ajánlásának megfelelően – a GKI a korábbi adatokat a „TEÁOR 08”-nak megfelelően újraszámította.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.

A GKI konjunktúra index a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.