Eltüntetné az Európai Bizottság a nejlonzacskókat

A nyilvánosság véleményét kéri az Európai Bizottság arról, hogyan lehetne legeredményesebben megszabadulni a nejlonzacskóktól. A kérdések között szerepel az is, hogy meg kellene-e tiltani a használatukat.

A Bizottság véleményeket gyűjt a csomagolással összefüggő biológiai lebonthatóság követelményeinek szigorításával kapcsolatban, valamint arra vonatkozóan, hogyan lehetne széles körben felhívni a figyelmet a biológiailag lebontható csomagolóanyagokra. Az interneten keresztül 2011 augusztusáig lehet észrevételeket tenni.

Az uniós polgárok évente átlagosan megközelítőleg 500 nejlonzacskót használnak el, amelyek közül a legtöbbet csupán egyszer veszi kézbe. A 2008-ban Európában gyártott nejlonzacskók teljes mennyisége elérte a 3,4 millió tonnát, ami több mint 2 millió személygépkocsi tömegének felel meg. A nejlonzacskók csekély súlyuk és kis méretük miatt gyakran nem kerülnek be a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és a tengerbe jutnak, ahol az elbomlásuk akár több száz évig is eltarthat.
Jelenleg csak a Földközi-tengerben mintegy 250 milliárd, 500 tonna össztömegű műanyag részecske található. Az Északi-sark környékén és délen, a Falkland-szigeteknél is találtak már nejlonzacskót. A szatyrok a tengeri élőlények fulladását okozhatják, ha azok véletlenül, vagy élelemnek tartva lenyelik őket. A műanyag apró részecskékre bomlik és nagy mértékben szennyezi a termőföldet és a vizeket, mivel adalékanyagokat, például a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat tartalmaz.

A Bizottság azt is kezdeményezi, hogy más jelölést kelljen alkalmazni azoknál a nejlonzacskóknál, amelyek a környezetben természetes körülmények között is lebomlanak, és azok között, amelyek kizárólag ipari komposztáló létesítményekben bomlanak le.

Egyes tagállamok árképzési intézkedésekkel, a kiskereskedelmi ágazattal kötött megállapodásokkal és bizonyos zacskótípusok tilalmával már tettek lépéseket a nejlonzacskók használatának visszaszorítására, de uniós szinten még nem léteznek különleges intézkedések. 2011 márciusában az EU környezetvédelmi miniszterei megvitatták a nejlonzacskók környezetre gyakorolt hatását, és az általuk felvetett aggályok azt igazolták, hogy eredményes uniós fellépésre van szükség.

Minisztériumi számítások szerint Magyarországon naponta 1,3 millió műanyag zacskó kerül forgalomba. Ennek visszaszorítására 2005-ben emelték drasztikusan a nejlonszatyrok termékdíját. A korábbi 30 forintos kilogrammár helyett egy darab zacskóért kell ennyit fizetni. A törvény azonban felemás, mivel úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede lebomló, akkor nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.

Valóban léteznek természetes alapanyagokból – például burgonya- vagy kukoricakeményítőből – készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani a környezetben. A Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka azonban nem ilyen állítja a Humusz Szövetség. Ráadásul ezek a zacskók még plusz adalékanyagokat is tartalmaznak, ami miatt a műanyag hulladékot újrahasznosítók is panaszkodnak, mert nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat. A műanyagszemét 25-30 százalékából szemeteslapátok, padok, közlekedési táblák, sőt ruhák készülnek.

Totális tilalom egyelőre csak Olaszországban van az EU-n belül, de különböző egyéb szabályokkal – elsősorban magas termékdíjakkal – Belgiumban, Írországban és Nagy-Britanniában is nagymértékben visszaszorították a nejlonzacskó-használatot. Kínában, az USA San Francisco városában, Afrika több országában – például Kenyában és Botswanában – és Ausztrália bizonyos területein is tilos ilyen bevásárlószatyrokat adni a boltokban.

Egyes vélemények szerint a nejlonzacskókat fel lehetne váltani papírzacskókkal. A legújabb kutatások azonban azt igazolják, hogy a papírzacskó egyáltalán nem károsítja kevésbé a környezetet, mint a nejlon. Egyrészt hatalmas mennyiségű fát kell kitermelni hozzá, másrészt az sem megoldás, ha újrapapírból gyártják ezeket a táskákat. Az előállítás során felhasznált energia ugyanis jócskán meghaladja a kőolaj-alapú nejlonzacskók előállításához felhasznált energia mennyiségét. A papírzacskók előállítása 70 százalékkal nagyobb mértékben szennyezi a levegőt, és 50 százalékkal jobban a vizeket, mint a műanyagszatyor-gyártás.

Bár a nejlon újrahasznosítása sem olcsó, a papíré 90 százalékkal többe kerül. Ráadásul a legújabb kutatások szerint ma már a végső érv sem igaz: a papír a közönséges hulladéktelepeken víz, fény és oxigén hiányában ugyanúgy nem bomlik le, mint a nejlonzacskó – írja a penzcentrum.hu.