Eltérő kilátások kulcságazataink előtt

Az AKI konferenciáján, júniusban, európai élelmiszerpiacok közép távú kilátásairól is fontos előadások hangzottak el. Kiderült, például, hogy nem a bioüzemanyag, hanem a klasszikus élelmiszertermelés teremti meg a jövőben a magyar élelmiszer előállítók számára a biztonságot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a régebben olyannyira irigyelt uniós piaci protekcionizmus gyengül, és a védett belső piacon is egyre inkább versenyezni kell a harmadik világok olcsó, de gyakran jó minőségű élelmiszereivel.
Ennek csak egyik következménye a verseny erősödése. E változások miatt az árak csökkenése is bekövetkezhet, ám az elemzők szerint Kína és India emelkedő fogyasztása az árak stabilizálódásához vezethet egy, a jelenleginél magasabb szinten.

Felértékelődő minőség, élesebb verseny
Miközben a világpiacon a minőségi élelmiszer felértékelődnek, ezzel együtt a támogatások valószínűleg csökkennek, megszűnnek, a piacvédelmi intézkedések visszaszorulnak – mondta egyebek mellett Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a magyar élelmiszergazdaság közeljövőbeli nemzetközi kilátásait taglaló konferencián.
A főigazgató szerint az elkövetkező néhány esztendő a magyar növénytermesztők számára bőséget hoz. A megújuló energia az egész világon átformálja a termelést, és az európai gabona piaca biztos.
Három év múlva, amikor megszűnik a gabonaintervenció által diktált tonnánkénti 100 euró körüli induló gabonaárszint, akkor is maradnak a magasnak mondott árak. Az AKI – nemzetközi becslések alapján készített – előrejelzése szerint 2016-ban tartós, tonnánként 170-200 dolláros búza és 130-150 dolláros kukoricaárra lehet felkészülni. Mindez keresztül gyűrűzik a teljes ágazaton.
Udovecz Gábor a többséggel ellentétben úgy látja, hogy nem a bioüzemanyag-termelés jelenti a mezőgazdaság jövőjét, hanem az élelmiszer előállítás. Nem érdemes hosszú távra berendezkedni itt, mert a nagyobb területű országok még jelentős tartalékkal rendelkeznek. Így ha az egész világon elterjedtebb lesz ez az energiaforrás, akkor ők veszik át a piacon a vezető szerepet.

Hús, tej: maradhat az import fölény
Az állattenyésztők nem ilyen évekre készülhetnek. Popp József, az AKI igazgatója a jelenlegi trendek folytatódását látja hosszú távon is. Az elmúlt évek több országot is érintő állatbetegségei bizonyították, hogy egy-egy nagy tömegű állatot érintő betegség világméretű vásárlási sokkot okozhat, és – mivel a globális húsexport háromnegyedét öt ország adja – befolyásolhatja a külkereskedelem és ezért az árak alakulását.
A közeljövőben a jelek szerint Európában tartósan több marhahúst fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Ettől azonban nem növekszik az unió marhahús termelése, ugyanis a támogatási rendszer átalakítása után nem lesz több állat az istállókban, legelőkön.
A tejtermékek minden valószínűség szerint már pályát járnak be. Az árak lassú emelkedésére lehet számítani, ugyanis az ausztrál és az újzélandi aszály tartós hatásaként csökken a tejtermékek világszintű kereskedelme. Ezért az EU-ban és Magyarországon is nő a belső kereslet a sajtok és más, feldolgozott tejtermékek iránt. De figyelembe kell venni azt is, hogy a legnagyobb feldolgozók keresik a melléktermékek hasznosításának alternatíváit is. A német Müller például tejsavóból bioetanolt gyárt.
Magyarország külkereskedelmi mérlegében a sertés-, baromfihús, valamint tej vonatkozásában előreláthatólag tartós lesz import túlsúlya. Az igazgató véleménye szerint ezen a helyzeten csak jelentős technológiai, fajtaváltás segíthetne.
Cz. P.