Eltérő kilátások kulcságazataink előtt
Az AKI konferenciáján, júniusban, európai élelmiszerpiacok közép távú kilátásairól is fontos előadások hangzottak el. Kiderült, például, hogy nem a bioüzemanyag, hanem a klasszikus élelmiszertermelés teremti meg a jövőben a magyar élelmiszer előállítók számára a biztonságot. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy a régebben olyannyira irigyelt uniós piaci protekcionizmus gyengül, és a védett belső piacon is egyre inkább versenyezni kell a harmadik világok olcsó, de gyakran jó minőségű élelmiszereivel.
Ennek csak egyik következménye a verseny erősödése. E változások miatt az árak csökkenése is bekövetkezhet, ám az elemzők szerint Kína és India emelkedő fogyasztása az árak stabilizálódásához vezethet egy, a jelenleginél magasabb szinten.
Felértékelődő minőség, élesebb verseny
Miközben a világpiacon a minőségi élelmiszer felértékelődnek, ezzel együtt a támogatások valószínűleg csökkennek, megszűnnek, a piacvédelmi intézkedések visszaszorulnak – mondta egyebek mellett Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója a magyar élelmiszergazdaság közeljövőbeli nemzetközi kilátásait taglaló konferencián.
A főigazgató szerint az elkövetkező néhány esztendő a magyar növénytermesztők számára bőséget hoz. A megújuló energia az egész világon átformálja a termelést, és az európai gabona piaca biztos.
Három év múlva, amikor megszűnik a gabonaintervenció által diktált tonnánkénti 100 euró körüli induló gabonaárszint, akkor is maradnak a magasnak mondott árak. Az AKI – nemzetközi becslések alapján készített – előrejelzése szerint 2016-ban tartós, tonnánként 170-200 dolláros búza és 130-150 dolláros kukoricaárra lehet felkészülni. Mindez keresztül gyűrűzik a teljes ágazaton.
Udovecz Gábor a többséggel ellentétben úgy látja, hogy nem a bioüzemanyag-termelés jelenti a mezőgazdaság jövőjét, hanem az élelmiszer előállítás. Nem érdemes hosszú távra berendezkedni itt, mert a nagyobb területű országok még jelentős tartalékkal rendelkeznek. Így ha az egész világon elterjedtebb lesz ez az energiaforrás, akkor ők veszik át a piacon a vezető szerepet.
Hús, tej: maradhat az import fölény
Az állattenyésztők nem ilyen évekre készülhetnek. Popp József, az AKI igazgatója a jelenlegi trendek folytatódását látja hosszú távon is. Az elmúlt évek több országot is érintő állatbetegségei bizonyították, hogy egy-egy nagy tömegű állatot érintő betegség világméretű vásárlási sokkot okozhat, és – mivel a globális húsexport háromnegyedét öt ország adja – befolyásolhatja a külkereskedelem és ezért az árak alakulását.
A közeljövőben a jelek szerint Európában tartósan több marhahúst fogyasztanak, mint amennyit megtermelnek. Ettől azonban nem növekszik az unió marhahús termelése, ugyanis a támogatási rendszer átalakítása után nem lesz több állat az istállókban, legelőkön.
A tejtermékek minden valószínűség szerint már pályát járnak be. Az árak lassú emelkedésére lehet számítani, ugyanis az ausztrál és az újzélandi aszály tartós hatásaként csökken a tejtermékek világszintű kereskedelme. Ezért az EU-ban és Magyarországon is nő a belső kereslet a sajtok és más, feldolgozott tejtermékek iránt. De figyelembe kell venni azt is, hogy a legnagyobb feldolgozók keresik a melléktermékek hasznosításának alternatíváit is. A német Müller például tejsavóból bioetanolt gyárt.
Magyarország külkereskedelmi mérlegében a sertés-, baromfihús, valamint tej vonatkozásában előreláthatólag tartós lesz import túlsúlya. Az igazgató véleménye szerint ezen a helyzeten csak jelentős technológiai, fajtaváltás segíthetne.
Cz. P.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Budapest ad otthont szeptemberben az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak
Idén Budapest ad otthont az Európai Ökogazdálkodási Kongresszusnak (European Organic…
Tovább olvasom >Ismét sikeres megjelenés volt a Jövő Áruháza
A SIRHA Budapest 2024 szakkiállítás hivatalos lapja a Trade magazin, amely…
Tovább olvasom >A fenntarthatóság és felelős gyártás volt idén az Alimentaria&Hostelco fókuszában
Idén március 18. és 21. között került sor az Alimentaria&Hostelco…
Tovább olvasom >