Ellentétes folyamatok a magyar gazdaságban

A KSH összefoglaló tájékoztatójából kitűnik, hogy az év első öt hónapjában lényegében két ellentétes folyamat zajlott a magyar gazdaságban: a növekedésben meghatározó ipari termelés nőtt, a belföldi értékesítés, foglalkoztatottság viszont csökkent.

Május végéig 7,3 százalékkal nőtt az ipari termelés (az egy évvel korábbi 23 százalékos zuhanással szemben), az ötödik hónapban már 13,7 százalékkal. Az export értéke csaknem 20 százalékkal bővült – a termelés magas importhányada miatt a behozatalé is 16 százalékkal gyarapodott január és május közt.
A gyorsulás itt is számottevő: májusban már 22,7 százalék volt az export értékének növekedése, az importé pedig már ezt meghaladó, 24,9 százalék. Vagyis májusban már – a "normális" viszonyoknak megfelelő – passzívum mutatkozott a külkereskedelmi forgalomban.
Ezzel szemben a belső piac még részben lefelé tart. Az ipar hazai eladásai májusban ugyan már 4,1 százalékkal nőttek, de az öthavi adat még 5 százalékot meghaladó zsugorodást mutat. A kiskereskedelmi forgalom is stabilan 5 százalékot közelítő mínuszban volt a május végéig tartó időszakban.
Az iparban foglalkoztatottak létszáma májusban kezdte megközelíteni (98,6 százalék) az egy évvel korábbit, a gazdaság egészében az alkalmazásban állók rátája (99,7 százalék) pedig csaknem elérte a 2009. tavaszit, de ebben a jelentős mértékű közfoglalkoztatás játszik szerepet. A munkanélküliségi ráta a március-májusi időszakban 11,5 százalék volt, ami 18 százalék éves növekedés.
Az infláció a január-júniusi első fél évben és júniusban is tartósan 5 százalék fölött volt, ami főként az energia és az idényjellegű élelmiszerek magas árának tudható be. Az alkalmazásban állók reálkeresete az első öt hónapban 4 százalékkal haladta meg az előző éviét – értékeli a hirszerzo.hu a KSH adatait.