Elkezdődött a táplálkozási problémák új korszaka
Gyakoribbá válik a túlsúly és elhízás, és velük együtt betegségek egész sora érkezik, állapította meg egy új FAO jelentés Európa és Közép-Ázsia régióról.
A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át. Erről az átmenetről részletes információt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében találunk.
Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.
Változó arányok a kalóriaforrások tekintetében
Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.
„A jövedelem emelkedését összevetve az táplálkozási szokásokkal azt látjuk, hogy az édesítőkből, növényi olajokból és állati termékekből származó kalória szerepe nő,” emelte ki David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője. „Közben a gabonaalapú energiabevitel aránya csökken. Vannak apróbb eltérések, de az általános tendencia ez.” Más szavakkal megfogalmazva, a statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény.
Ami azt is jelenti, az élelmiszerhiány problémája nagyrészt meghaladott a világ ezen részén, ami jelentős eredmény. Európa és Közép-Ázsia lakosságának csupán 7 %-a számára okoz gondot a napi (tápláló) élelem biztosítása.
Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 %-a él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe” súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag betegségek és a túlsúly.
Aggasztóbb azonban, hogy ez utóbbi már a legsúlyosabb problémává lépett elő a régió népességének 57 %-nak otthont adó országokban.
A helyzet korántsem statikus: az élelmezési nehézségekkel küzdő országok az elkövetkező években valószínűleg belépnek a „hármas teherrel” birkózó országok csoportjába.
„Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát,” tette hozzá Sedik.
Mégis mit tehetünk?
A kiadvány első fele a problémákkal foglalkozik – a második részben megismerhetjük a megoldásokat. Olvashatunk benne ígéretes (és emellett kipróbált és hatékony) szakpolitikai megoldásokról az élelmezésbiztonság garantálására, az egyes országok jövedelemszintjéhez és táplálkozási szokásaihoz igazítva.
Az élelmiszerek tápanyaggal dúsítása például egy olyan javaslat, ami a tápanyaghiányos országoknak kínál kiutat. A tejhez adott D-vitamin, jódozott só, a vassal, folsavval és tiaminnal gazdagított liszt csak néhány lehetőség, amiket már sikeresen alkalmaznak Közép-Ázsiában. A biológiai dúsítás ehhez hasonló céllal a növénynemesítés egy iránya, amellyel a termény mikrotápanyag-tartalmát igyekeznek emelni. Az ily módon értékesebbé tett gabonákkal javítható a Közép-Ázsiában és Kaukázusban élők tápanyagbevitele, akik energiabevitelük 50 %-t így szerzik be.
A FAO további javaslatai:
§ a népszerű kényelmi termékek tápanyagértékének növelése
§ adók és pénzügyi ösztönzők révén az élelmiszerek árának befolyásolás az egészséges termékek javára
§ táplálkozási ismeretek javítása az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról
§ hatékonyabb élelmiszerbiztonsági rendszerek, az élelmiszerbiztonsági, egészségügyi, növényegészségügyi és higiéniai rendelkezések egységesítése
§ nagyobb figyelem az élelmiszerek csomagolásának
§ élelmiszersegély programok: utalványok, támogatások, élelmiszer- és pénzügyi segély formájában
„Eljutottunk arra a pontra, amikor túl kell lépjünk azon a kérdésen, hogy vajon biztosítva van-e az elegendő kalóriabevitel,” mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. „A kiegyensúlyozott, egészséges étrend az, amit meg kell céloznunk minden gyermek, nő és férfi számára.”
Kapcsolódó cikkeink
Biotechnológia és vízgazdálkodási mérnöki szakon végeztek az idei FAO ösztöndíjasok
Ez a sokszínű közösség nemcsak a mezőgazdasági oktatás globális jelenlétének…
Tovább olvasom >FAO: Új rekordokat érhet el a főbb mezőgazdasági élelmiszer-alapanyagok globális előállítása
Viszonylag optimista az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a…
Tovább olvasom >A vidéki térségek újjáélesztése a fiatalok segítségével
A vidéki térségekben a fiatal nők és férfiak fontos szerepet…
Tovább olvasom >További cikkeink
Amitől a terméket a kosárba helyezzük – kutatás
A PwC és a Publicis Groupe Hungary legújabb közös kutatása…
Tovább olvasom >Korhatár alá került az energiaital: amit minden boltosnak tudnia kell
Június 11-től életbe lépett az energiaitalok árusítására vonatkozó új szabályozás:…
Tovább olvasom >Háztartási és higiénés termékek ára is nyomon követhető az Árfigyelőben
Újabb 42 termékkategóriával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett,…
Tovább olvasom >