Elképesztő drágulás a tejtermékek piacán – egyre többen fordulhatnak az import felé
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a tejtermékek az élelmiszer-infláció egyik legjelentősebb tényezőjévé váltak. A tej és tejtermékek a KSH élelmiszerkosarának több mint 10%-át teszik ki, így árváltozásuk közvetlen hatással van a háztartások kiadásaira – írja az Agrárszektor.

Markáns a drágulás
2025 januárjában a nyerstej termelői átlagára Magyarországon elérte a 206,96 forint/kilogrammot, ami:
- 3%-kal magasabb, mint az előző hónapban,
- 26%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A felvásárolt mennyiség is nőtt:
- Januárban 5%-kal több nyerstejet vásároltak fel, mint az előző hónapban.
- A kiviteli ár ugyanakkor csökkent, 7%-kal alacsonyabb volt az előző hónaphoz képest, de így is 28%-kal meghaladta a 2024 januári árat.
A feldolgozott tejtermékek árai az előző hónaphoz képest az alábbi mértékben változtak:
-
Nőtt:
- Adagolt vaj: +5%
- Trappista sajt: +4%
- Tejföl, dobozos UHT-tej (1,5% és 2,8% zsírtartalom): +3%
- Gyümölcsös joghurt: +2%
-
Csökkent:
- 2,8%-os zsírtartalmú friss tej: -1%
A tejtermékek hosszú távú drágulása már több éve tart, és a tendencia tovább folytatódik.
A magyar tejipar versenyképességi problémái
Bár a kormány és az agrárszakmai szervezetek kiemelt figyelmet fordítanak a tejtermékek drágulására, a helyzet nem egyszerű. Egyre nagyobb problémát jelent, hogy a magyar tej és tejtermékek drágábbak, mint az importált alternatívák.
A különbség oka elsősorban a termelési körülményekben keresendő:
-
Éghajlati adottságok:
- Nyugat-Európában, különösen az Atlanti-óceán közelében fekvő országokban a hűvösebb, csapadékosabb klíma kedvez a tejtermelésnek.
- Magyarországon a nyári forróság és az aszályok komoly kihívást jelentenek a szarvasmarhatartók számára.
-
Takarmányozás:
- Nyugat-Európában a hatalmas legelők olcsóbb és természetesebb takarmányozási lehetőséget biztosítanak.
- Magyarországon főként silókukoricát használnak, ami aszályos időszakban nem mindig elérhető megfelelő mennyiségben.
-
Feldolgozási hatékonyság:
- A nagy nyugat-európai tejüzemek fejlettebb technológiát alkalmaznak, hatékonyabb gyártási folyamatokkal dolgoznak, így alacsonyabb önköltséggel tudják előállítani a tejtermékeket.
Mit tehetnek a fogyasztók és a termelők?
A magyar termelőknek és tejfeldolgozóknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük, ha versenyképesek akarnak maradni a piacon. A kormány és az agrárszakmai szervezetek többféle intézkedésen dolgoznak, hogy enyhítsék az árnövekedés hatásait és támogassák a hazai tejágazatot.
A szakértők szerint a megoldás az alábbiakban keresendő:
- Hatékonyabb termelési módszerek bevezetése, például modern tejgazdasági technológiák alkalmazása.
- Költséghatékonyság javítása a tejtermelő gazdaságokban, különösen a takarmányozás és az állattartás területén.
- Támogatások és fejlesztési források kihasználása a tejfeldolgozók és tejtermelők számára.
- Fogyasztói szemléletformálás, hogy a magyar vásárlók továbbra is hazai tejtermékeket válasszanak, még ha azok esetenként drágábbak is.
A tej és tejtermékek ára tovább emelkedik Magyarországon, ami egyre nagyobb terhet ró a fogyasztókra. A magyar tejipar versenyképességét gyengíti a magasabb termelési költség, az éghajlati kihívások és az import olcsóbb árai.
Bár a kormány lépéseket tesz a helyzet kezelésére, hosszú távú megoldásokra van szükség ahhoz, hogy a hazai termékek megfizethetőbbek és versenyképesebbek legyenek. A fogyasztóknak pedig fontos szerepük van abban, hogy a magyar tejtermékeket támogassák – hiszen, ha a hazai tejágazat tovább gyengül, az hosszú távon az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.
Kapcsolódó cikkeink
Elkezdték felhalmozni a tejet az emberek Szlovákiában
A szlovákiai száj- és körömfájás-járvány újabb gócpontjai hatására nő a…
Tovább olvasom >Nagy István: el kell nyernünk a fogyasztók bizalmát
Az agrárágazatot érintő fejlesztések mellett el kell nyernünk a fogyasztók…
Tovább olvasom >Újabb árcsökkentés a Lidlnél: 30-féle tej és tejtermék lesz olcsób
Újabb segítséget kapnak a magyar emberek a mindennapi bevásárláshoz: a Lidl az…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: A kereskedelemben 6-szor gyorsabban nőtt a termelékenység 2010 óta, mint a feldolgozóiparban
A nemzetgazdasági ágazatok munkatermelékenységet vizsgáló sorozatunk harmadik részeként a feldolgozóipar…
Tovább olvasom >Éves szinten gyorsult, de februárhoz képest visszaesett a kiskereskedelmi forgalom – ágazati kitekintő
Várakozásunknak megfelelően gyengébb adatok érkeztek a boltokból: 0,6%-kal csökkent a…
Tovább olvasom >Visszafogott márciusi infláció: jön az árnyomás enyhülése?
2025 márciusában az éves infláció mértéke 4,7%-ra csökkent Magyarországon, ami…
Tovább olvasom >