Elfogy a hazai zöldborsó? Válságba került az egyik legfontosabb alapélelmiszer termesztése

Tizedére csökkent a vetésterület

A zöldborsó vetésterülete az 1990-es 135 ezer hektárról mára drámai mértékben, kevesebb mint 14 ezer hektárra csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A tendencia tovább romolhat: sok gazda már idén sem vetette a növényt. A termesztés visszaszorulásának elsődleges oka az inputanyagok – különösen a műtrágya és a növényvédő szerek – árrobbanása, de a klímaváltozás is egyre nagyobb kihívás elé állítja az ágazatot.

„A termelési költségek 2016 óta tartó emelkedése idén csúcsosodott ki azzal, hogy a felvásárlási árak is visszaestek” – mondja Varga István, a FruitVeB alelnöke. Míg két éve a zöldborsó kilónkénti ára 200–230 forint között mozgott, 2025-ben már csak 150 forintot adnak érte. Ez jelentős visszalépés, különösen úgy, hogy a termelési költségek elérik a 0,9–1,2 millió forintot hektáronként.

Exportpiac nélkül nincs ár

A hazai zöldborsótermesztés egyik fontos felvevőpiaca az orosz és ukrán piac volt, ahová jelentős mennyiségű konzervtermék került. Bár az uniós embargó nem terjed ki erre a termékkörre, a háborús helyzet így is harmadával csökkentette a kivitel volumenét. A hazai felvásárlási árak ennek megfelelően zuhantak, a gazdák csupán az öntözött területek és a fuvarköltségek átvállalásával tudnak némileg magasabb árat elérni.

Kockázatos termesztés, szerény hozam

A zöldborsó nemcsak az aszályra érzékeny, hanem a tavaszi lehűlésekre és a nyári hőhullámokra is – vagyis minden olyan időjárási szélsőségre, ami egyre gyakoribbá vált a klímaváltozás nyomán. A termesztés ezért elsősorban Békés és Hajdú-Bihar megyére koncentrálódik, ahol kedvezőbbek a talajadottságok.

Az öntözés nélküli termesztés akár hektáronként 3–4 tonnás hozammal is járhat – ami a jelenlegi árak mellett biztos veszteséget jelent. Korszerű technológiával ugyan elérhető a 7–10 tonnás hozam is, de a költségek megtérüléséhez legalább 6–7 tonnás termés szükséges. Az alelnök szerint ma már a hektáronkénti negyedmilliós támogatás az egyetlen biztos jövedelemforrás a termelők számára.

Technológiai fordulatra van szükség

A jelenlegi piaci környezetben a versenyképes termelés záloga az innováció lehet. A szakmai szervezet szerint elengedhetetlen az új fajták nemesítése, az egyetemek bevonása a kutatásokba, valamint a tudás gyors és széles körű megosztása.

Más kultúrákban az elmúlt két évtizedben 30–40%-os hozamnövekedést sikerült elérni, a zöldborsónál azonban érdemi előrelépés nem történt. A fejlesztések ráadásul költségesek: egyetlen korszerű betakarítógép akár 1 millió euróba (400 millió forintba) is kerülhet.

„A hosszú távú megoldás nem a támogatás, hanem a hatékonyság növelése” – fogalmazott Varga István. Az ágazati összefogás, az innováció és a technológiai megújulás együttesen teremtheti meg a hazai zöldborsótermesztés túlélésének esélyét. Ha ez nem történik meg, a zöldborsó előbb tűnhet el a magyar földekről, mint a tányérról.