Életre keltik a békéscsabai borkultúrát

Életre keltik a helyi borkultúrát Békéscsabán; a város két hektáron létesített szőlültetvényt mintegy 9 ezer tőkével.

A város önkormányzata 2010-ben döntött arról, hogy két hektár területen szőlőültetvényt létesít, benne több mint egy hektáron csabagyöngye fajtát, a békéscsabai Stark Adolf nemesítő korán érő csemegeszőlőjét – hangzott el pénteken Békéscsabán, a szőlőültetvény bemutatása előtti sajtótájékoztatón.

Vantara Gyula (Fidesz) polgármester kiemelte: a város célja az ültetvénytelepítéssel és a hozzákapcsolódó létesítményekkel átmenteni az utókor számára a szülőhazájában lassan feledésbe merülő csabagyöngye csemegeszőlő értékeit és a helyi borkultúra hagyományait.

A július közepén érő, legkorábban fogyasztható hazai szőlőfajta a legtöbb betegséggel szemben rezisztens. Stark Adolf a csabagyöngye szőlőt az 1800-as évék végén nemesítette, és tíz év alatt megszervezte nemzetközi forgalmazását. A fajta iránt óriási volt a kereslet a világ számos országából – hangsúlyozta a polgármester.

Hozzátette: az önkormányzat a szőlőültetvény területén egy többfunkciós épület létrehozását tervezi, benne Békéscsaba szőlő- és borkultúráját bemutató kiállítással elsősorban iskoláskorúak részére. A szőlőültetvény melletti fél hektáros területre ősszel őshonos gyümölcsfajtákat telepítenek, a gyümölcsösben képek és szöveges tájékoztatók segítségével ismerhetik meg az egyes fajtákat az érdeklődők.

Az első szüret 2014-ben lesz, az ültetvény jövőre fordul termőre – mondta Hanó Miklós, az önkormányzat gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere. Megjegyezte: a szőlőt az önkormányzat közmunkaprogram keretében telepítette és gondozza. A területen mintegy kilencezer szőlőtőke található, gépi művelésre is alkalmas kordonos rendszerben. Csabagyöngye fajtából 5310 tőkét, további 12 fajtából 3720 tőkét ültettek, ez utóbbiak eltérő érésidejűek, így késő őszig lehet friss gyümölcsöt szüretelni a szőlőskertben – tette hozzá.

Az ültetvény hasznosításáról az alpolgármester elmondta, hogy a szőlő egy részét a látogatók fogyasztják el kóstolóként. A többlettermésből békéscsabai tájbor készül és csabagyöngye szőlő pálinka, ami a kolbászhoz hasonlóan békéscsabai specialitás lesz – fűzte hozzá. (MTI)