Elemzők: továbbra is kitart a bérek növekedése

Az idén 13-14 százalékkal nőhetnek a bérek, és ez a növekedési ütem jövőre is kitart az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint júliusban a bruttó átlagkeresetek 13,1 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A keresetek növekedési üteme alig lassult a júniusi 14,4 százalék után, amiben szerepet játszott az egyszeri jutalmak és prémiumok összegének 28,7 százalékos emelkedése is. A vállalkozásoknál 12,1 százalékos növekedés után 303 ezer forintot, míg a költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 11,6 százalékos növekedéssel, 307 ezer 625 forintot értek el a bruttó átlagkeresetek. Az első hét hónapban a bruttó és a nettó keresetek egyaránt 12,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint az idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a növekedési ütem várhatóan a 2018-as évben is kitart, a szakemberhiány illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán – írta. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Megjegyezte ugyanakkor: a bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű béremelkedésre lehet számítani a következő időszakban, az építőiparban például most is 30 százalék körüli a bérnövekedési ütem. Az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, továbbá egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.

A nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 2,6 százalékkal nőtt júliusban, a versenyszféra létszámnövekedése 2,3 százalékos volt, míg a közszférában 1,3 százalékkal nőtt a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma – ismertette.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője szerint az év hátralévő részében is 13-14 százalékos béremelkedés várható, és a jelenleg ismert kormányzati tervek és kilátások alapján jövőre is 10 százalékkal nőhetnek a bruttó és nettó bérek. A jelentős, közel 13 százalékos emelkedés nem meglepetés az elemző szerint, elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének köszönhető. A bérnövekedésben szerepe van a munkaerőhiány miatti fizetésemeléseknek is – tette hozzá.

Németh Dávid szerint bár a reálbérek emelkedése dinamikus, a lakossági fogyasztás ehhez képest visszafogottabban bővült az elmúlt időszakban. A kérdés a jövőre nézve az, hogy lesz-e fordulat, azaz a lakosság elkezd-e még bátrabban költeni a növekvő fizetésekből, így a fogyasztásbővülés mértéke közelebb kerül-e a bérnövekedéséhez – fogalmazott a szakember.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy az idén kitarthat a bérnövekedési ütem tempója, és az elkövetkező hónapokban is kétszámjegyű bérnövekedési ütemeket mérnek. A reálbérek emelkedése éves átlagban 9-10 százalék körül alakulhat. A gyors bérnövekedés, mind keresleti, mind költségoldalról növelheti az inflációt, így az elemző jövőre éves átlagban 3,4 százalékos inflációt vár. Emellett az élénkülő fogyasztói kereslet mind az idén, mind jövőre a GDP növekedés fontos hajtóereje lesz majd – vélekedett. (MTI)