Elemzők: tovább csökkenhet a külkereskedelmi aktívum

A belső fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése továbbra is jelentős szívóerőt gyakorol az importra, miközben az export növekedési lehetőségei szempontjából kockázatot jelent a külpiaci konjunktúra bizonytalansága, emiatt a külkereskedelmi aktívum a továbbiakban is csökkenhet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a legfrissebb, tavaly novemberi, előzetes külkereskedelmi adatok alapján.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel kiadott első becslése szerint tavaly novemberben az export euróban számított értéke 4,7, az importé 7,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külkereskedelmi többlet 186 millió euróval 496 millió euróra csökkent. A múlt év első 11 hónapjában a kivitel 4,5 százalékkal, a behozatal 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, az áruforgalmi exporttöbblet 1,846 milliárd euróval kisebb, 5,660 milliárd euró volt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt a tizenegy havi többlet csökkenése, mivel a múlt évben többségben voltak azok a hónapok, amikor az import nagyobb mértékben bővült, mint az export. A behozatal dinamikusabb növekedésében az élénk belső fogyasztás és a beruházások növekedése játszik szerepet. Összességében az import növekedése 2018-ban meghaladhatja az exportét, ennek eredményeként tovább csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete.
Az elemző arra számít, hogy 2019-ben is folytatódhat az eddigi tendencia, azaz tovább apadhat a külkereskedelmi többlet. Egyrészt a belső fogyasztás miatt, másrészt azért, mert a nemzetközi konjunktúra lassulása visszafogottabb exportkereslethez vezethet.
Németh Dávid hozzátette: a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többletének folyamatos csökkenése arra utal, hogy a kormányzati és jegybanki politika kezdi túlpörgetni a gazdaságot, ezért indokolt lehet az elmozdulás egy mostaninál kevésbé expanzív gazdaságpolitika felé.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a friss adatok fényében nem lát okot a változtatásra: továbbra is a külkereskedelmi mérleg többletének lassú csökkenését prognosztizálja. Az export kilátásai a kedvezőtlenebbé váló európai konjunkturális kilátások, a rosszabb üzleti klíma miatt bizonytalanabbá váltak. Ugyanakkor az import növekedési üteme továbbra is magas maradhat, hiszen a gazdasági növekedés hajtóereje 2019-ben is a belső kereslet marad. Az export/import olló alakulása ennek megfelelően tovább csökkenő külkereskedelmi többletet sugall az elkövetkező hónapokra. Ennek megfelelően úgy véli, hogy az áruforgalmi többlet 2019-ben jóval alacsonyabb lesz a 2018-asnál. 2020-ra azonban – a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával párhuzamosan – Nyeste Orsolya ismét javulást vár.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a tavalyi év egészét tekintve arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1,9 milliárd euróval 6,2 milliárd euró alá csökken az egy évvel korábbi 8,078 milliárd euróról. 2019-re 6,2 milliárd euró külkereskedelmi többlettel számol, mivel az import növekedését a némileg lassuló fogyasztási és beruházási dinamika lassíthatja, miközben az új ipari kapacitások fenntarthatják az export növekedését, a külkereskedelmi mérleget pedig a cserearány javulása is javíthatja. 2020 után ismét érdemben emelkedhet a külkereskedelmi többlet a Mercedes új gyárának várható üzembe helyezése miatt. A kereskedelmi háborúk fokozódása, a Brexit és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósság és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. (MTI)