Elemzők: tovább csökkenhet a külkereskedelmi aktívum
A belső fogyasztás és a beruházások dinamikus növekedése továbbra is jelentős szívóerőt gyakorol az importra, miközben az export növekedési lehetőségei szempontjából kockázatot jelent a külpiaci konjunktúra bizonytalansága, emiatt a külkereskedelmi aktívum a továbbiakban is csökkenhet az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint a legfrissebb, tavaly novemberi, előzetes külkereskedelmi adatok alapján.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán reggel kiadott első becslése szerint tavaly novemberben az export euróban számított értéke 4,7, az importé 7,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A külkereskedelmi többlet 186 millió euróval 496 millió euróra csökkent. A múlt év első 11 hónapjában a kivitel 4,5 százalékkal, a behozatal 7,0 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, az áruforgalmi exporttöbblet 1,846 milliárd euróval kisebb, 5,660 milliárd euró volt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint várható volt a tizenegy havi többlet csökkenése, mivel a múlt évben többségben voltak azok a hónapok, amikor az import nagyobb mértékben bővült, mint az export. A behozatal dinamikusabb növekedésében az élénk belső fogyasztás és a beruházások növekedése játszik szerepet. Összességében az import növekedése 2018-ban meghaladhatja az exportét, ennek eredményeként tovább csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete.
Az elemző arra számít, hogy 2019-ben is folytatódhat az eddigi tendencia, azaz tovább apadhat a külkereskedelmi többlet. Egyrészt a belső fogyasztás miatt, másrészt azért, mert a nemzetközi konjunktúra lassulása visszafogottabb exportkereslethez vezethet.
Németh Dávid hozzátette: a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többletének folyamatos csökkenése arra utal, hogy a kormányzati és jegybanki politika kezdi túlpörgetni a gazdaságot, ezért indokolt lehet az elmozdulás egy mostaninál kevésbé expanzív gazdaságpolitika felé.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a friss adatok fényében nem lát okot a változtatásra: továbbra is a külkereskedelmi mérleg többletének lassú csökkenését prognosztizálja. Az export kilátásai a kedvezőtlenebbé váló európai konjunkturális kilátások, a rosszabb üzleti klíma miatt bizonytalanabbá váltak. Ugyanakkor az import növekedési üteme továbbra is magas maradhat, hiszen a gazdasági növekedés hajtóereje 2019-ben is a belső kereslet marad. Az export/import olló alakulása ennek megfelelően tovább csökkenő külkereskedelmi többletet sugall az elkövetkező hónapokra. Ennek megfelelően úgy véli, hogy az áruforgalmi többlet 2019-ben jóval alacsonyabb lesz a 2018-asnál. 2020-ra azonban – a fokozatosan kiépülő új exportkapacitások termőre fordulásával párhuzamosan – Nyeste Orsolya ismét javulást vár.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a tavalyi év egészét tekintve arra számít, hogy a külkereskedelmi többlet mintegy 1,9 milliárd euróval 6,2 milliárd euró alá csökken az egy évvel korábbi 8,078 milliárd euróról. 2019-re 6,2 milliárd euró külkereskedelmi többlettel számol, mivel az import növekedését a némileg lassuló fogyasztási és beruházási dinamika lassíthatja, miközben az új ipari kapacitások fenntarthatják az export növekedését, a külkereskedelmi mérleget pedig a cserearány javulása is javíthatja. 2020 után ismét érdemben emelkedhet a külkereskedelmi többlet a Mercedes új gyárának várható üzembe helyezése miatt. A kereskedelmi háborúk fokozódása, a Brexit és az európai konjunktúra érezhető lassulása ugyanakkor kockázatot jelenthet.
A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósság és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019 végére pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat, amit az uniós forráslehívások gyorsulása is támogat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Nagyon sok import paradicsom érkezik Magyarországra
Évente körülbelül 20 ezer tonna paradicsom érkezik külföldről Magyarországra, különösen…
Tovább olvasom >Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >A Lidl-nek köszönhetően terjeszkedik a pékség
A Simid csoport tagjaként a bolgár Hebar vállalat jelentős előrelépést…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >