Elemzők: a vártnál gyorsabb kilábalást jelezhet a GDP 2020 végi növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden kiadott első becslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a tavalyi negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt és 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában előre bocsátotta, hogy hatalmas meglepetést okozott a magyar gazdaság teljesítménye 2020 utolsó negyedévében. A GDP negyedéves összevetésben 1,1 százalékos növekedése még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta.

Az ipar és az export összességében jól teljesített a negyedik negyedévben, vagyis a pozitív hozzájárulás szinte borítékolható volt. A nagy kérdés, hogy az információ, kommunikáció ág teljesítménye összességében mennyire tudta mérsékelni a szolgáltatások hozzáadott értékének visszaesését – vetette fel az ING Bank szakértője. Könnyen lehet, hogy több szolgáltató ág is pozitív meglepetést okozott a negyedik negyedévben. Várhatóan az építőipar hozzáadott értéke is kedvezőbben alakulhatott, mint azt a termelési statisztikák sejtették.

Az a tény, hogy a novemberi magyar és külföldi szigorítások ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott, azt jelenti, hogy sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban, mint azt várták. Az éves átlagnál dinamikusabb negyedik negyedéves teljesítmény pozitív áthúzódó hatást jelent 2021 egészére nézve. Hozzátette: az ING által előrejelzett 4,3 százalékos idei évi növekedést egyértelmű pozitív kockázatok övezik, vagyis egyre nagyobb realitása lehet az 5-6 százalékos növekedési sávban szóródó várakozásoknak.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetőjét szintén meglepte, hogy a novemberben bevezetett korlátozások ellenére is növekedni tudott a GDP. A felpattanáshoz hozzájárulhatott a mélyponthoz képest az ipar és az építőipar, illetve több szolgáltatási ágazat teljesítményének javulása. Egyes ágazatoknál a teljesítmény vélhetően meg is haladta az egy évvel korábbit.

Felhasználási oldalon a nettó export vélhetően a vártnál kedvezőbben alakulhatott, a fogyasztás visszaesése is talán kisebb lehetett, viszont a beruházások vélhetően valamennyire visszafogták a GDP-t – latolgatta Regős Gábor.

A kedvező negyedik negyedéves adat 2021-re előrevetíti a gazdaság felpattanását, ennek mértékét azonban meghatározza majd, hogy a korlátozások mennyire húzódnak el, az azokat elszenvedő ágazatok mikor nyithatnak ki, és az elhúzódás függvényében egyáltalán mekkora részük tud kinyitni. Amennyiben a korlátozások feloldása hamarosan megkezdődik, a GDP növekedése idén meghaladhatja a 4 százalékot – prognosztizálta.

A legújabb adatok sokkal kedvezőbbek a várakozásoknál szögezte le Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, mivel a piac 5 százalék feletti hanyatlást várt a múlt év utolsó negyedére.

Hangsúlyozta: az eredeti várakozásokhoz képest az ipar és az építőipar a múlt évben hamarabb talált magára. A fogyasztási oldalon, az eddig megjelent kiskereskedelmi adatokból az látszik, hogy a járvány és a jövedelmi helyzet változása miatt óvatosabbá vált a lakosság.

A K&H szakértője szerint a járványhoz köthető bizonytalanság miatt még nem lehet pontosan látni, hogy milyen ütemű növekedés várható ebben az évben. Kérdés, hogy az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévben látott erős teljesítményhez képest tud-e gyorsítani a gazdaság. Az viszont szinte biztos, hogy a második negyedévben a bázishatás, azaz a tavalyi két számjegyű GDP-csökkenés miatt várhatóan kiugró eredmény születik.

Németh Dávid szerint a mostani adatok alapján 2021-ben 4,5 százalék körüli GDP-növekedésre van kilátás. Ha viszont a vártnál gyorsabban bekövetkezik a gazdasági nyitás, akkor akár 5 százalék feletti bővülésre is képes lehet a magyar gazdaság.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is óriási meglepetésnek tartja, hogy az előző negyedévhez képest nőtt a GDP, így nem következett be az általánosan várt újabb visszaesés, a „W”. A novemberi korlátozások újra visszavetettek több ágazatot, azonban a visszaesés mértéke is – a turizmus, rendezvényszervezés, egyes szabadidős, szórakozási, sport és kulturális szolgáltatások kivételével – jóval visszafogottabb volt már.

Az idei első negyedévben még visszafogott lehet a gazdaság teljesítménye, azonban a negyedév végén már jelentkezhetnek bázishatások a tavaly tavaszi korlátozások miatt. A második negyedévben az oltási folyamattal párhuzamosan a korlátozások fokozatos enyhítése miatt már elindulhat az élénkülés, ami a bázishatásokkal együtt akár 14-15 százalékos éves növekedést is eredményezhet majd, s az év közepétől érdemben meglódulhat a növekedés. Idén 6,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői, amit 2022-ben is hasonló mértékű emelkedés követhet. (MTI)