Elemzők: idén 4 százalék körül lehet az átlagos bérnövekedés
Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés – a várhatóan stagnáló infláció mellett – a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben 5,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,3 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A szeptemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék – közölte a KSH.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, idén a havi béremelkedési ütem jellemzően 3-4 százalék között alakult.
Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat – tette hozzá. A bérek növekedését felfelé húzta a fegyveres testületeknél bekövetkezett béremelés, de kiemelte, hogy a versenyszférában is gyorsult a bérnövekedés, és nőtt a foglalkoztatás.
Németh Dávid szerint a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki. A bérdinamika szerinte jövőre 5-6 százalék közé tud gyorsulni, de ez arra lesz majd elég, hogy a reálkeresetek emelkedése 3 százalék fölött maradjon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: idén 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér.
Rámutatott arra, hogy az alkalmazásban állók létszáma 2 százalékkal bővült szeptemberben, és kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. Ez a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi – tette hozzá.
A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató hatást jelent a fegyveres testületek határ menti szolgálata, amely növelheti a túlórák számát, egyes hiányszakmákban pedig gyorsuló ütemű bérnövekedés sem kizárt – jelezte. idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így azok fogyasztása kissé 3 százalék felett nőhet. Azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél gyorsabb növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP-növekedés év végi gyorsulásához is – közölte. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Komoly áremelkedéssel várja a húsvétot a tojás és a torma
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó…
Tovább olvasom >Egyre nagyobb a különbség: drámaian romlik a nyugdíjak vásárlóértéke
2025-ben újabb jelentős visszaesést szenvedett el a nyugdíjak vásárlóereje a…
Tovább olvasom >KSH: februárban 8,7 százalékkal esett vissza az ipari termelés
2025 februárjában az ipari termelés volumene 8,7, munkanaphatástól megtisztítva 8,0…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >