Elemzők: idén 4 százalék körül lehet az átlagos bérnövekedés
Idén a 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés – a várhatóan stagnáló infláció mellett – a reálbérek ugyanolyan mértékű emelkedését hozza az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben 5,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,3 százalékos volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A szeptemberi keresetnövekedésre is hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék – közölte a KSH.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta, hogy a szeptemberi bérnövekedés beleillik az eddigi trendbe, idén a havi béremelkedési ütem jellemzően 3-4 százalék között alakult.
Az év hátralévő részében ez tovább folytatódhat – tette hozzá. A bérek növekedését felfelé húzta a fegyveres testületeknél bekövetkezett béremelés, de kiemelte, hogy a versenyszférában is gyorsult a bérnövekedés, és nőtt a foglalkoztatás.
Németh Dávid szerint a bérfolyamatokra hatással lehet már 2016 elején, hogy több ágazatban munkaerőhiány tapasztalható, ezért béremelési nyomás alakulhat ki. A bérdinamika szerinte jövőre 5-6 százalék közé tud gyorsulni, de ez arra lesz majd elég, hogy a reálkeresetek emelkedése 3 százalék fölött maradjon.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: idén 4 százalékhoz közeli átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 3,8-4 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,3 százalékos infláció mellett 3 százalékot meghaladó mértékben emelkedhet a reálbér.
Rámutatott arra, hogy az alkalmazásban állók létszáma 2 százalékkal bővült szeptemberben, és kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. Ez a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi – tette hozzá.
A bérnövekedésre jelentős felfelé mutató hatást jelent a fegyveres testületek határ menti szolgálata, amely növelheti a túlórák számát, egyes hiányszakmákban pedig gyorsuló ütemű bérnövekedés sem kizárt – jelezte. idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így azok fogyasztása kissé 3 százalék felett nőhet. Azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt nem kizárt ennél gyorsabb növekedés sem, ami hozzájárulhat a hazai GDP-növekedés év végi gyorsulásához is – közölte. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Volt vármegye, ahol ötödével nőtt, míg máshol ennyivel csökkent a meghirdetett állások száma – Profession.hu negyedéves riport
Két vármegye kivételével az ország egész területén nőtt az álláshirdetésekre…
Tovább olvasom >A váratlanul alacsony júniusi infláció meglepte az elemzőket
A héten megjelent magyar inflációs adat kellemes meglepetést okozott: a…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,2 százalékkal csökkent májusban
Májusban az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet
Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az…
Tovább olvasom >