Elemzők: főként az európai konjunktúra gyorsulása segítette az exportot
Elemzők szerint elsősorban az európai konjunktúra gyorsulása segíthette az exportot, amelynek euróban számolt értéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen közölt előzetes adati szerint februárban 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH adatai szerint az import 6,3 százalékkal nőtt éves összevetésben az év második hónapjában.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint februárban – az előzetes adatok szerint – az export 7,4, az import 6,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ez pedig dinamikus fejlődést jelent.
Az export bővülése elsősorban az európai konjunktúra gyorsulásának köszönhető, ebben pedig főszerepe van a járműgyártásnak, az importot pedig a belső fogyasztás bővülése hajtja. Németh Dávid szerint az első két hónap alapján a tavalyi 6,4 milliárd eurós külkereskedelmi többlet az idén is elérhető, pontosabb értékelést majd a részletes adatok után lehet mondani a külkereskedelemről.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az export növekedését tavaly óta kismértékben visszafogta az orosz élelmiszer behozatali tilalom, valamint az orosz-ukrán válság következtében mély recesszióba süllyedő ukrán gazdaság és a hanyatlás szélére jutó orosz gazdaság. Ezeket azonban a következő hónapokban ellensúlyozhatják a felfutó autóipari kapacitások, valamint az újonnan létesülő feldolgozóipari kapacitások.
Az euró gyengülése, az olajárak zuhanása és az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi élénkítése pozitív hatással lehet az európai konjunktúrára, így élénkülhet a külső kereslet.
Az import növekedését Suppan Gergely szerint a belső kereslet, elsősorban a háztartások fogyasztásának élénkülése húzhatja. A tavalyi 6,4 milliárd után idén 8,4 milliárd euró közelébe ugorhat a külkereskedelmi többlet, mivel a háztartási fogyasztás gyorsuló növekedésének importnövelő hatását ellensúlyozhatja az olaj- és energiaárak meredek zuhanása, ami igen jelentős mértékben javítja a cserearányt, mivel az alacsonyabb olaj- és energiaárak akár 2-2,5 milliárd euróval csökkenthetik az energiaimport értékét. A várhatóan látványosan tovább javuló külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hatására a forint erősödésére számít középtávon a Takarékbank – tette hozzá.
Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői MTI-hez eljuttatott kommentárjukban kifejtik: a külkereskedelem hajtóereje az autóipar, valamint az autóipari cégekhez közvetlenül kapcsoló ágazatok lehettek, köszönhetően az erősödő eurózónás konjunktúrának. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a külkereskedelem?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz,…
Tovább olvasom >IMF: minimálisan javultak a világgazdaság idei kilátásai
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint összességében minimálisan javultak a világgazdaság…
Tovább olvasom >KSH: Nőtt a külföldi vendégmunkások száma Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023-ban jelentős…
Tovább olvasom >További cikkeink
Gyengébb a vásárlóerő nálunk, mint a régióban
A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül…
Tovább olvasom >Gyűlölik a „dinamikus árazást” a fogyasztók
Az elmúlt időszakban az ügyfeleknek új fogalommal kellett megismerkedniük: a…
Tovább olvasom >NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény
A felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányitási (ESG) keretrendszert meghatározó törvény…
Tovább olvasom >