Elemzők: ebben az évben fennmarad a dinamikus béremelkedés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentése szerint júliusban a bruttó átlagkereset 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,9 százalékkal emelkedett. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset és a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommnetárjában leszögezte: júliusban stabilan visszatért a járvány előtti dinamikához a bérnövekedés. Már a számokból is látszik, hogy elsősorban részmunkaidőbe átsorolással és tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzet okozta gazdasági hatásokra. A továbbra is zavartalanul működő szektorokban pedig változatlanul és láthatóan stabilan maradt az év eleji bérdinamika – tette hozzá.
Úgy vélte, a bérek alakulását ebben az évben az újra belépők gyengébb alkupozíciója, a bizonyos szektorok esetében továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni. A jelenlegi folyamatok alapján a béremelkedés üteme idén így is várhatóan eléri a 10 százalékot, jövőre pedig 8 százalék feletti növekedést várnak a Takarékbank szakértői. Munkaerőpiaci forrásokból azt lehet tudni, hogy az új belépők alkupozíciójának gyengülése lehetett a legerősebb hatás az elmúlt időszakban, de ezt NAV adataiból származó KSH-adatok nem igazán támasztják alá – jegyezte meg Horváth András.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: az alapfolyamatok továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlást jeleznek. A munkanélküliségi ráta júliusban indult mérsékelt csökkenésével párhuzamosan a bérdinamika erősödött. A júniusról júliusra lassuló átlagos bérnövekedés mögött az összetételhatás is meghúzódik: ismét nőtt a foglalkoztatottság az alacsony bérrel jellemezhető szektorokban, mint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.
Az idei év első hét hónapjában látott 10 százalékos bérnövekedés az év hátralévő részében is fenntartható, ami az év eleji bérezési döntések következménye. Ugyanakkor jövőre aligha folytatódik majd a kétszámjegyű bérnövekedés. A vállalatok ugyanis a koronavírus okozta bizonytalan gazdasági környezetben, a kereslet beszűkülésével és a munkaerőhiány megszűnésével jóval kisebb béremelésben gondolkozhatnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította: a statisztikai adatokból továbbra is az átlagkeresetek változatlanul dinamikus, kétszámjegyű növekedése látszik. Ezt részben az év elején végrehajtott bérfejlesztések, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum hatásai indukálják, részben azonban továbbra is megjelenik az összetételhatás: az elbocsátott, illetve részmunkaidőbe került foglalkoztatottak bére az átlagosnál alacsonyabb volt, így a sokaságból való kikerülésük felfelé húzta az átlagot. Az alkalmazottak számának alakulásából ugyanakkor az is látszik, hogy még mindig a korábbinál többen dolgoznak részmunkaidőben, bár arányuk az előző hónapokhoz képest a gazdaság újraindulásával csökkent. A béremelkedés fennmaradását ugyanakkor az is jelzi, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene az infláció magas szintje és a háztartások óvatosabbá válása ellenére is elérte az egy évvel korábbit. A bérfolyamatok tekintetében a Szádvég Gazdaságkutató szakértője érdemi változást már nem vár ebben az évben, úgy vélte, az egészségügyben várható novemberi béremelés húzhatja csupán felfelé kismértékben az idei értékeket. A jövő évi bérfolyamatokban meghatározó lesz az, hogy a vállalatokat mennyire viselte meg az idei év, mennyire kell a munkaerőért küzdeniük, hogy az állami foglalkoztatottak bére milyen ütemben emelkedik, illetve hogy mekkora lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – tette hozzá Regős Gábor.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama is befolyással van a bérek alakulására. Egy exportőrnél a forint idei gyengülése miatt nagyobb a mozgástér a bérek emelésére. Ezzel szemben az importőröket negatívan érintette a forint gyengülése, ezért a béremelésre korlátozottabb lehetőségük van. Egyelőre még nem lehet tudni konkrétumokat a minimálbér jövő évi emeléséről, nagy valószínűséggel az eddiginél mérsékeltebb növekedés lesz, ez pedig szintén visszafogottabb fizetésemelkedést vetít előre. Az elemző szerint elsősorban a járványhatás, a bizonytalanabbá váló gazdasági környezet miatt a jövőre visszafogottabb béremelkedésre van kilátás. Több vállalat a forgalom csökkenése, valamint a bizonytalan kilátások miatt óvatosabban kezeli az esetleges béremeléseket. Emellett a járványhatás miatt sok szektorban megszűnt a korábbi években látott, elsősorban a munkaerőhiány miatt kialakult béremelési kényszer – tette hozzá. (MTI)