Elemzők: az ipari termelési adat a gazdasági növekedés lassulását jelzi

A gazdasági növekedés az első negyedévben elérte csúcspontját és a második negyedévben megindult a GDP növekedési ütemének lassulása – erre következtetnek az MTI-nek nyilatkozó elemzők a júniusi ipari termelésről szerdán kiadott első becslésből.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint júniusban az ipari termelés 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok azonban 4,1 százalékos növekedést mutatnak, mert kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint a múlt év azonos hónapjában. Az előző hónaphoz viszonyítva júniusban 1,8 százalékkal csökkent a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás. Az első fél évben 5,4 százalékkal nőtt az ipari termelés a múlt év azonos időszakához képest.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatismertetés után az MTI-hez eljuttatott kommentárjában leszögezte: a várakozásoktól lényegesen elmaradt az ipari termelés júniusban. A második negyedévben jelentősen, 6,2 százalékról 4,7 százalékra lassult az ipari kibocsátás növekedése, míg az első negyedévhez képest stagnált, így 4,6 százalékra lassulhatott a GDP növekedése.
Az adatok arra utalnak, hogy a magyar ipar teljesítménye lassan követi a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, azonban lényegesen jobban teljesít, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat. A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is magas bizalmi indexek, az új rendelések és a rendelésállomány dinamikus növekedése is. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint a Brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet. A Takarékbank elemzői idén az ipari kibocsátás 5,5-6 százalék közötti növekedését várják a tavalyi 3,6 százalék után.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés júniusi gyenge adata mögött vélhetően a nyári szabadságolások játszottak szerepet, amelynek hatását felerősíthette az is, hogy kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint egy évvel korábban. A második negyedéves teljes adatsor alapján a kiskereskedelem után az ipar is az általános növekedés lassulását jelzi. Az első negyedévhez képest stagnált az ipari termelés, éves összehasonlításban pedig 5,5 százalékra lassult a növekedés üteme a második negyedévben. Minden jel arra utal, hogy az első negyedévi kiugró GDP-növekedés lehetett a csúcspont, és a gazdasági növekedés fokozatos fékeződése már folyamatban van.
Virovácz Péter fontos kérdésnek nevezte a rendelésállomány alakulását. Összességében úgy látja, hogy az első hat hónapban mért 5,4 százalék körüli magyar ipari növekedés fenntartása komoly kihívás lesz a gyenge külső környezetben, de közel sem lehetetlen. A magyar ipar rövidtávon még képes lehet ellenállni a negatív külső hatásoknak és a második fél évben és az év egészére is 5-6 százalék körüli növekedést várnak az ING Bank elemzői, ám jövőre egy komolyabb fékeződés következhet.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint a kedvező áprilisi és májusi adatok után a kedvezőtlenebb június mögött elsősorban a német ipari termelés gyengélkedése áll, amely feltehetően most kezdett el begyűrűzni a magyar gazdaságba. Ennek ellenére úgy véli, az ipar a második negyedévben is érdemben hozzá tudott járulni a GDP növekedéshez, azonban a következő negyedévekben több külső kockázati tényező (német gazdasági teljesítmény, kereskedelmi háború) is befolyást gyakorolhat az ipari termelés alakulására.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is úgy látja, hogy a júniusi adat az első megmutatkozása lehet annak, hogy a magyar ipar csak bizonyos mértékben tudja kivonni magát az európai lassulás alól, pozitívum lehet azonban, hogy a növekedési ütem lefékeződése a környező országokban már nagyobb mértékű volt. A későbbi lassulást megerősítheti a júliusi magyar hangulatindex, ami 2016 nyara óta a legalacsonyabb volt, illetve a csökkenő várakozásoktól is elmaradó júniusi német ipari termelés, ami további lassulást sugall a régióban. Az Erste Bank elemzői továbbra is azt várják, hogy az ipar az idei egész éves gazdasági növekedés fontos hajtóerejét jelenti majd, azonban a második félévben alacsonyabb lehet a szektor növekedése a tavasszal látott magas értékeknél.(MTI)